
Orbán Viktor szerint Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Kidricevóban, a Pince-Cirkovce elektromos távvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén.
2020. október 14., 15:502020. október 14., 15:50
2020. október 14., 16:472020. október 14., 16:47
Kifejtette: arról olvasott 2010-es évek elején írt könyveket, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Azért olvasta ezeket, hogy megértse, „az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai”. Ezekben a könyvekben nem szerepelt a Donald Trump-féle amerikai fordulat, a Brexit, a migrációs válság és a járvány sem. Mindez szerinte jól mutatja, hogy „csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni”. „Mindazonáltal amit most itt csinálnak, be fog kerülni azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020-2030 közötti évekről fognak írni. Itt ugyanis nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről van szó, hanem két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről” – jelentette ki.
Rámutatott, már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat. Úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak. „Ilyenné lett a mi térségünk is” – tette hozzá. A kormányfő szerint ma Közép-Európa éppen a felértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Úgy vélekedett, ezt természetesnek kell tekinteni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel, hogy ez a térség fontossá vált.
Hangsúlyozta: a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika „kitüntetett terepe és eszköze”. Kitért rá: amikor most összekötik a két ország villamosvezeték-rendszerét, megindítják az ehhez szükséges beruházást, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat. Ha sikerülne megegyeznie Szlovéniának Magyarországgal a gázvezetékrendszerről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége – fűzte hozzá. Megjegyezte: ha sikerülne a vasúti összeköttetést a két ország között kapacitásában jelentősen megnövelni, annak is lenne geopolitikai jelentősége.
Hangoztatta: ami most itt történik, az közös, szlovén és magyar érdek, és egyben közép-európai érdek is. „Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal, ahhoz kell némi bizalom, különösen ha olyan létfontosságú eszközt kötnek össze, mint a villamosenergia-ellátás” – mondta. Emlékeztetett: Magyarországnak speciális történelme van, hosszú ideig inkább bizalmatlanság vette körül, sok energiát kellett arra fordítania, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a szomszédjaival. Hozzátette, ez változó sikerrel jár, vannak országok, amelyekkel a kapcsolatok nagyon jól állnak.
Úgy látja, Szlovéniával lemaradtak, „a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról”, egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt 20-30 évben. De „ez nagy luxus”, mert ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait, mind a két nép előrébb jut – fogalmazott. A miniszterelnök szerint azonban bizalmat építeni nem könnyű, és hosszú évekig kell energiát fektetniük ebbe a munkába, hogy a két nép között meglegyen az a bizalmi alap, hogy ilyen stratégiai beruházásokból újabbakat tudjanak létrehozni. Kiemelte: ez az összeköttetés a legnagyobb szlovén-magyar projekt, amely az elmúlt évtizedekben történt, a szlovén-magyar barátság és bizalomépítés zászlóshajója. Hozzátette, a magyar kormány teljes mellszélességgel áll e projekt mögött. Azt mondta: remélhetőleg ez a beruházás ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamosenergia ára a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen – közölte. Kitért rá: gyakran konzultál a vírushelyzet alakulásáról szlovén kollégájával, és sokat tanulhatnak egymástól. Még mindig felszálló ágban van a járvány, de védekeznek – mondta. Hozzátette: a számok tekintetében az egyik legjobb európai védekezés a szlovén, és egyelőre Magyarország is a jobban védekező országok közé tartozik. A kormányfő hangsúlyozta: győzni akkor fognak, ha lesz vakcina, de az nem holnap lesz, és addig a pillanatig el kell vezetni az országokat. „Jobban tudjuk teljesíteni ezt a kötelességünket, ha együttműködik a két ország a járvány elleni küzdelemben is, Szlovénia eddig is számíthatott Magyarországra, és mi is számítottunk mindig Szlovéniára” – fogalmazott.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
szóljon hozzá!