Hirdetés

Orbán Viktor: amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.

Krónika

2023. november 17., 12:402023. november 17., 12:40

2023. november 17., 14:492023. november 17., 14:49

A kormányfő azt mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte:

a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”.

Hirdetés

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva, Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”.

Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a „semmibe vezet”, és ehhez „nem akarunk segédkezet nyújtani” – jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de – fogalmazott – „a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt”.

Idézet
Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz

– erősítette meg. Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos, három lábon álló stratégiája – miszerint Ukrajna győzni fog a frontvonalon, az oroszok pedig vesztenek, és ez belpolitikai váltást eredményez Moszkvában – megbukott.
Jelezte: a legutóbbi uniós csúcson azt javasolta, hogy tartsanak „reflexiós periódust”, ismerjék el, hogy az A-terv megbukott. Kiemelte:

nem arról van szó, hogy magára hagyják Ukrajnát, hanem hogy dolgozzanak ki egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.

Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”. Úgy fogalmazott: nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.

A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ – jelentette ki ugyanakkor beszédében a miniszterelnök. „A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység” – hangsúlyozta a kormányfő, aki

azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy miközben „szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ”, a magyar együttműködés erősödik.

Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállani, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.

Ugyanakkor leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”,

és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

Orbán Viktor beszélt Magyarországnak az EU-val való viszonyáról is.

„Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését” – fogalmazott. A kormányfő az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.

Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már „összeszűkített”, de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz – közölte Orbán Viktor, kijelentve:

Idézet
Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.

A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná - fogalmazott Orbán Viktor.

Meglátása szerint ugyanakkor olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött.

A kormányfő értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb „sormintaként” jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként.

Két nap van az égen, és egyik sem európai – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor rámutatott:

a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat.

Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva – jegyezte meg, hozzátéve: Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.

Két iskola van jelenleg: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van. A vita nincs eldöntve, minden ET-ülésen, minden miniszteri csúcson előkerül – mondta Orbán Viktor.

Beszédében kitért a migráció kérdéskörére is.

Idézet
Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén”

– jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, és egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.

Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél – mutatott rá.

Idézet
Ezért a valós integráció lehetősége – a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan – rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés

– jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a „migrációs infláció” előtti korszakban született, így „nem zár rendesen”. Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – figyelmeztetett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
Hirdetés
Hirdetés