
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
A háború és a szankciók miatt attól kell tartani, hogy nem lesz elég energia Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
2022. szeptember 08., 13:022022. szeptember 08., 13:02
2022. szeptember 08., 13:102022. szeptember 08., 13:10
A Bosch Budapest Innovációs Kampusz átadásán tartott beszédében a kormányfő kiemelte: jelenleg 11 ezer szankció van érvényben Oroszországgal szemben, de a háború zajlik, az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel. „Ezzel szemben Európát térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány” – mutatott rá.
„Nálunk nem lesz energiahiány és ez nem jóslat, hanem ténybejelentés, Magyarországon lesz gáz és lesz elég villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Lesz elég energia mindenkinek, és aki itt befektetni, termelni akar, az ide jöhet és befektethet” – jelentette ki. Úgy vélte, „ha nem változtatunk a szankciós politikán, akkor Európa helyzete nem lesz könnyű, de a nemzetközi nehézségek ellenére a jövőben is érdemes lesz Magyarországon befektetni, mert Magyarországon olyan nemzeti és helyi hatóságok működnek, olyan egyetemeink vannak, amelyek a jövő megoldásaiban és a legjobb megoldásokban érdekeltek”.
Orbán Viktor kifejtette: „a helyzet úgy áll, hogy Európa kifogyott az energiából”, ami van, azt máshonnan kell idehozni és az energia, amely ideérkezik, drága. „Ennek ellenére harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a geopolitikai játszmákba bonyolódó bürokratákkal, meg kell őket győzni, hogy különböző energiaforrásokat ne zárjanak ki a lehetségesek közül” – magyarázta. Úgy vélte, „politikai okokból sorban mondunk le különböző energiaforrások használatáról és ezzel drágítjuk saját magunk életét, és nehezítjük a helyzetet a saját iparunk számára a globális versenyben”. „Kevés kontinens van olyan nehéz helyzetben, mint Európa, de csak ez a kontinens nehezíti meg ennyire a saját életét” – mondta a miniszterelnök.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
1 hozzászólás