
Fotó: Beliczay László
A Covid-19 elleni oltás kötelezővé tétele több országban, köztük Franciaországban is vitatéma. Jelenleg nem tűnik világszerte elterjedtek, elfogadottnak a kötelező oltás, Az AFP hírügynökség szerint a legtöbb ország csak bizonyos szakmai kategóriákra, például az egészségügyi dolgozókra korlátozta a kötelezettséget.
2021. július 06., 13:112021. július 06., 13:11
2021. július 06., 14:552021. július 06., 14:55
Nagyon kevés az olyan ország, ahol a teljes felnőtt lakosságra érvényes a Covid-19 elleni oltás kötelezettsége.
Ugyancsak mindenki számára kötelező az oltás Tádzsikisztánban, ahol kormányrendeletet adtak ki, amely előírja, hogy minden 18 évnél idősebb állampolgárt be kell oltani. A rendelet nem tér ki a részletekre, arra, hogy hogyan kell életbe léptetni az illető kötelezettséget.
Sok olyan ország vagy térség van, ahol csak bizonyos csoportok, kategóriák számára kötelező az oltás. Olaszországban egy május 25-ei, törvényerejű rendelet kötelezi az orvosokat és az egészségügyi személyzetet a Covid-19 elleni oltás beadatására.
Az Egyesült Királyságban a kormány június 16-án jelentette be, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az idősek otthonában dolgozók számára, beleértve a nem orvosi személyzetet is – például a fodrászokat, kozmetikusokat vagy önkénteseket, akik bejárnak az otthonokba. A tervezet szerint októberig kell az érintetteknek beoltatniuk magukat, máskülönben nem dolgozhatnak tovább az idősotthonokban. A parlament még nem hagyta jóvá az illető tervezetet.
Bár Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök ellenzi az oltás kötelezővé tételét országos szinten, Moszkva polgármestere június 16-án elrendelte a szolgáltatói szektorban dolgozók kötelező beoltását. Körülbelül 60 százaléknak, vagyis mintegy kétmillió embernek kell beoltatnia magát augusztus 15-ig. A júniusi rendelet óta több helyi hatóság is követte a főváros példáját, így többek között Szentpéterváron és térségében is hasonló intézkedéseket vezettek be.
Kazahsztán július 1-jén tette kötelezővé az oltást azon munkavállalók számára, akik kapcsolatba kerülnek más emberekkel. Azok, akik elutasítják a vakcinát, nem léphetnek kapcsolatba az ügyfelekkel.
Az Egyesült Államokban San Francisco városa jelentette be június 23-án, hogy 35 000 alkalmazottját – köztük a rendőröket és a tűzoltókat – fogja felszólítani az oltás felvételére, aminek elmulasztását fegyelmi eljárással vagy akár elbocsátással büntetik. Ez a rendelet azonban mindaddig nem lép hatályba, amíg a vakcinákat az Egyesült Államok Gyógyszerügynöksége (FDA) nem hagyta jóvá.
Bár néhány alkalmazott panaszt nyújtott be a kórház ellen, a keresetet elutasították.
Franciaországban – bár még nem végleges a döntés – szintén dolgoznak egy olyan rendeleten, mely az egészségügyi alkalmazottak számára tenné kötelezővé az oltás beadatását. Franciaországban 57 százalékos az öregotthonokban az átoltottság, 64 százalékos a kórházi alkalmazottak körében. Másfelől Olivier Véran egészségügyi miniszter biztosította az embereket, hogy nem fogják a teljes lakosság körében kötelezővé tenni az oltást.
Vannak olyan országok is, ahol nem írja elő rendelet vagy határozat a kötelező oltakozást, ám a be nem oltottakra vonatkozó korlátozások olyanok, hogy tulajdonképpen felérnek a kötelezővé téttel, ellehetetlenítik az emberek munkavégzését, mindennapjaikat.
Szaúd-Arábiában például május 18-án jelentették be, hogy augusztustól csak azok léphetnek be az állami és magánintézményekbe, akik be vannak oltva, illetve tömegközlekedésen is csak a beoltottak utazhatnak, valamint az oktatáshoz és szórakozás kapcsolódó helyekre is csak beoltottak mehetnek be. Ezenfelül csak a beoltott állami és magánszférában dolgozó alkalmazottak térhetnek vissza a munkába.
A délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományban július 1-től megtiltották az oltással nem rendelkező személyek számára a tömegközlekedési eszközök használatát, a belépést a bevásárlóközpontokba, parkokba és közszolgálati helyekre. Az ország más részein, például a Szindh tartományban júliustól nem adnak fizetést az oltatlan személyeknek, míg Punjab tartomány azzal fenyegetőzik, hogy kikapcsolja az oltást elutasítók telefonjátszolgáltatását.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!