Egy elhúzódó iráni háború könnyen felboríthatná az egyensúlyt, valamint feszültséget okozhatna az olajpiacon
Fotó: Pexels.com
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezőbb helyzetet teremthet Oroszország számára, hiszen a közel-keleti feszültségek megemelik az energiaárakat, miközben a Nyugat figyelme és katonai erőforrásai részben más térségek felé fordulhatnak. A válság ugyanakkor komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, hiszen a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
2026. március 13., 08:312026. március 13., 08:31
A február 28-án kirobbant iráni konfliktus rövid távon bizonyos előnyöket jelenthet Oroszország számára, ugyanakkor hosszabb távon komoly kockázatokat is hordoz – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet, amelyet a Híradó.hu szemléz.
A Közel-Keleten kialakuló instabilitás, beleértve a Hormuzi-szoros blokádját rendszerint megemeli az energiaárakat, ami az olyan nagy exportőröknek, mint Oroszország, pénzügyi szempontból kedvező lehet. A magasabb olaj- és gázárak növelhetik az orosz állami bevételeket, ami különösen fontos Moszkva számára a háborús és gazdasági nyomás időszakában.
Az iráni konfliktus könnyen megoszthatja a nyugati országok figyelmét és katonai erőforrásait az ukrajnai háborúról, amely átmenetileg kedvezőbb stratégiai helyzetet teremthet Oroszországnak.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy hosszabb távon sokkal összetettebb a helyzet.
Az elmúlt tíz évben Oroszország tudatosan próbálta növelni a befolyását a Közel-Keleten. Katonai bázisokat tart fenn Szíriában, miközben kapcsolatokat épített ki Iránnal, Izraellel és az öböl menti arab államokkal is.
Moszkva olyan szereplőként próbál megjelenni a térségben, amely egyszerre képes katonai erőt felmutatni és diplomáciai kapcsolatokat fenntartani az egymással rivalizáló országokkal. Ez amiatt is fontos, mert a Közel-Kelet sokáig az Egyesült Államok befolyási övezete volt, miközben Oroszország is próbált nagyhatalmi szerephez jutni.
Egy elhúzódó iráni konfliktus könnyen felboríthatná ezt az egyensúlyt, valamint feszültséget okozhatna az olajpiacon. Elemzők szerint emellett olyan benyomás alakulhatna ki Moszkváról, hogy a térségben valójában sokkal korlátozottabban van jelen, mint ahogyan azt a Kreml korábban állította.
Az iráni konfliktus elhúzódása az egész világ számára súlyos gazdasági és energetikai következményekkel járhat. A Hormuzi-szoroson átlagosan, naponta 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ tengeri olajkereskedelmének körülbelül egynegyedét jelenti. Emellett a világ cseppfolyósított földgáz-kereskedelmének jelentős része is ehhez az útvonalhoz köthető.
A háború miatt azonban a tankerforgalom hirtelen visszaesett, és egyes időszakokban szinte teljesen le is állt.
A konfliktus ráadásul az olaj- és gáztermelő infrastruktúrát is érintette, Katar ideiglenesen leállította egyes LNG-létesítményeit, Szaúd-Arábia egyik fontos finomítóját dróntámadás érte, Irak pedig jelentős mennyiségű olajtermelést volt kénytelen visszafogni.
A világgazdaság számára ezek komoly kockázatot jelentenek, mert inflációt és gazdasági lassulást idézhetnek elő. Ugyanakkor egyes energiahordozó-exportőr országok, például Oroszország számára rövid távon kedvezőbb pénzügyi helyzetet teremthetnek.
A Migrációkutató Intézet elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy az orosz állami bevételek jelentős része továbbra is az olaj- és gázexportból származik, így a magasabb világpiaci árak növelhetik a költségvetési forrásokat.
Különösen fontos tényező, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj nagy része Ázsiába tart, elsősorban Kínába és Indiába. Ha a közel-keleti szállítások tartósan akadoznak, ezek az országok alternatív beszállítókat kereshetnek, és ebben Oroszország potenciálisan fontos szereplő lehet.
Az orosz olajexport jelentős része tengeri szállításon keresztül jut el Ázsiába, és ezt számos tényező nehezíti, például a nyugati szankciók, az árplafon, a tankerflotta korlátozott kapacitása vagy a biztosítási problémák. Emellett az orosz kikötői infrastruktúra is sérülékeny, az elmúlt időszakban több terminálnál is fennakadások voltak, ami szintén korlátozza a szállítások gyors növelését.
A földgáz esetében a helyzet még nehezebb, mert a vezetékes exportot nagyrészt a meglévő infrastruktúra határozza meg. A Szibéria Ereje orosz–kínai gázvezeték már közel teljes kapacitáson működik, ezért rövid távon nehéz jelentősen növelni a szállításokat. A tervezett Szibéria Ereje 2 vezeték hosszabb távon megoldást jelenthetne, de annak megépítése még évekig tarthat.
A konfliktus az olajpiaci együttműködést is befolyásolhatja. Oroszország az OPEC+ keretében működik együtt más nagy olajexportőrökkel, például Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Ez a rendszer az olajtermelés összehangolásával próbálja stabilizálni a világpiaci árakat, az iráni háború azonban növelheti a nyomást egyes országokon, hogy növeljék kitermelésüket a kieső iráni export pótlására.
Ha ez eltér az OPEC+ korábban meghatározott kvótáitól, az feszültségeket okozhat az együttműködésen belül. Moszkva számára ezért kulcsfontosságú, hogy a konfliktus ne rombolja le azokat az energetikai és politikai kapcsolatokat, amelyeket az elmúlt években az öböl menti államokkal épített ki.
Ez különösen a légvédelmi rendszerek esetében jelent problémát, mivel ezekből világszerte korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az Egyesült Államok és szövetségesei például ugyanazokat a fejlett légvédelmi eszközöket használják a Közel-Keleten és Ukrajnában is.
Ilyen a Patriot rendszerhez tartozó PAC–3 elfogórakéta, amely kulcsszerepet játszik a ballisztikus rakéták és drónok elleni védekezésben. A gyártás azonban viszonylag lassú: a Lockheed Martin évente nagyjából 600 ilyen rakétát állít elő, ami még békésebb időszakban is szűkös mennyiségnek számít a különböző országok igényeihez képest.
A közel-keleti harcok első napjaiban ráadásul már százával használtak fel légvédelmi rakétákat az iráni támadások kivédésére, ami tovább növelheti a készletek iránti versenyt.
Ha a nyugati országoknak választaniuk kell a különböző hadszínterek között, az nehéz politikai és katonai döntéseket eredményezhet. Több európai vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti válság nem mehet Ukrajna támogatásának rovására, de a gyakorlatban a korlátozott készletek miatt mégis verseny alakulhat ki az erőforrásokért.
Habár Moszkva korábban jelentős mennyiségben alkalmazott iráni drónokat az ukrajnai háborúban, napjainkban már kevésbé függ Teherántól, mivel a Shahed típusú drónok gyártását nagyrészt saját területére helyezte át. Oroszország szempontjából az iráni válság legnagyobb kockázata az energiapolitikai együttműködésben, és a közel-keleti befolyásának alakulásában jelentkezhet.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!