Egy elhúzódó iráni háború könnyen felboríthatná az egyensúlyt, valamint feszültséget okozhatna az olajpiacon
Fotó: Pexels.com
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezőbb helyzetet teremthet Oroszország számára, hiszen a közel-keleti feszültségek megemelik az energiaárakat, miközben a Nyugat figyelme és katonai erőforrásai részben más térségek felé fordulhatnak. A válság ugyanakkor komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, hiszen a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
2026. március 13., 08:312026. március 13., 08:31
A február 28-án kirobbant iráni konfliktus rövid távon bizonyos előnyöket jelenthet Oroszország számára, ugyanakkor hosszabb távon komoly kockázatokat is hordoz – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet, amelyet a Híradó.hu szemléz.
A Közel-Keleten kialakuló instabilitás, beleértve a Hormuzi-szoros blokádját rendszerint megemeli az energiaárakat, ami az olyan nagy exportőröknek, mint Oroszország, pénzügyi szempontból kedvező lehet. A magasabb olaj- és gázárak növelhetik az orosz állami bevételeket, ami különösen fontos Moszkva számára a háborús és gazdasági nyomás időszakában.
Az iráni konfliktus könnyen megoszthatja a nyugati országok figyelmét és katonai erőforrásait az ukrajnai háborúról, amely átmenetileg kedvezőbb stratégiai helyzetet teremthet Oroszországnak.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője ugyanakkor hangsúlyozza, hogy hosszabb távon sokkal összetettebb a helyzet.
Az elmúlt tíz évben Oroszország tudatosan próbálta növelni a befolyását a Közel-Keleten. Katonai bázisokat tart fenn Szíriában, miközben kapcsolatokat épített ki Iránnal, Izraellel és az öböl menti arab államokkal is.
Moszkva olyan szereplőként próbál megjelenni a térségben, amely egyszerre képes katonai erőt felmutatni és diplomáciai kapcsolatokat fenntartani az egymással rivalizáló országokkal. Ez amiatt is fontos, mert a Közel-Kelet sokáig az Egyesült Államok befolyási övezete volt, miközben Oroszország is próbált nagyhatalmi szerephez jutni.
Egy elhúzódó iráni konfliktus könnyen felboríthatná ezt az egyensúlyt, valamint feszültséget okozhatna az olajpiacon. Elemzők szerint emellett olyan benyomás alakulhatna ki Moszkváról, hogy a térségben valójában sokkal korlátozottabban van jelen, mint ahogyan azt a Kreml korábban állította.
Az iráni konfliktus elhúzódása az egész világ számára súlyos gazdasági és energetikai következményekkel járhat. A Hormuzi-szoroson átlagosan, naponta 20 millió hordó kőolaj halad át, ami a világ tengeri olajkereskedelmének körülbelül egynegyedét jelenti. Emellett a világ cseppfolyósított földgáz-kereskedelmének jelentős része is ehhez az útvonalhoz köthető.
A háború miatt azonban a tankerforgalom hirtelen visszaesett, és egyes időszakokban szinte teljesen le is állt.
A konfliktus ráadásul az olaj- és gáztermelő infrastruktúrát is érintette, Katar ideiglenesen leállította egyes LNG-létesítményeit, Szaúd-Arábia egyik fontos finomítóját dróntámadás érte, Irak pedig jelentős mennyiségű olajtermelést volt kénytelen visszafogni.
A világgazdaság számára ezek komoly kockázatot jelentenek, mert inflációt és gazdasági lassulást idézhetnek elő. Ugyanakkor egyes energiahordozó-exportőr országok, például Oroszország számára rövid távon kedvezőbb pénzügyi helyzetet teremthetnek.
A Migrációkutató Intézet elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy az orosz állami bevételek jelentős része továbbra is az olaj- és gázexportból származik, így a magasabb világpiaci árak növelhetik a költségvetési forrásokat.
Különösen fontos tényező, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj nagy része Ázsiába tart, elsősorban Kínába és Indiába. Ha a közel-keleti szállítások tartósan akadoznak, ezek az országok alternatív beszállítókat kereshetnek, és ebben Oroszország potenciálisan fontos szereplő lehet.
Az orosz olajexport jelentős része tengeri szállításon keresztül jut el Ázsiába, és ezt számos tényező nehezíti, például a nyugati szankciók, az árplafon, a tankerflotta korlátozott kapacitása vagy a biztosítási problémák. Emellett az orosz kikötői infrastruktúra is sérülékeny, az elmúlt időszakban több terminálnál is fennakadások voltak, ami szintén korlátozza a szállítások gyors növelését.
A földgáz esetében a helyzet még nehezebb, mert a vezetékes exportot nagyrészt a meglévő infrastruktúra határozza meg. A Szibéria Ereje orosz–kínai gázvezeték már közel teljes kapacitáson működik, ezért rövid távon nehéz jelentősen növelni a szállításokat. A tervezett Szibéria Ereje 2 vezeték hosszabb távon megoldást jelenthetne, de annak megépítése még évekig tarthat.
A konfliktus az olajpiaci együttműködést is befolyásolhatja. Oroszország az OPEC+ keretében működik együtt más nagy olajexportőrökkel, például Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Ez a rendszer az olajtermelés összehangolásával próbálja stabilizálni a világpiaci árakat, az iráni háború azonban növelheti a nyomást egyes országokon, hogy növeljék kitermelésüket a kieső iráni export pótlására.
Ha ez eltér az OPEC+ korábban meghatározott kvótáitól, az feszültségeket okozhat az együttműködésen belül. Moszkva számára ezért kulcsfontosságú, hogy a konfliktus ne rombolja le azokat az energetikai és politikai kapcsolatokat, amelyeket az elmúlt években az öböl menti államokkal épített ki.
Ez különösen a légvédelmi rendszerek esetében jelent problémát, mivel ezekből világszerte korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az Egyesült Államok és szövetségesei például ugyanazokat a fejlett légvédelmi eszközöket használják a Közel-Keleten és Ukrajnában is.
Ilyen a Patriot rendszerhez tartozó PAC–3 elfogórakéta, amely kulcsszerepet játszik a ballisztikus rakéták és drónok elleni védekezésben. A gyártás azonban viszonylag lassú: a Lockheed Martin évente nagyjából 600 ilyen rakétát állít elő, ami még békésebb időszakban is szűkös mennyiségnek számít a különböző országok igényeihez képest.
A közel-keleti harcok első napjaiban ráadásul már százával használtak fel légvédelmi rakétákat az iráni támadások kivédésére, ami tovább növelheti a készletek iránti versenyt.
Ha a nyugati országoknak választaniuk kell a különböző hadszínterek között, az nehéz politikai és katonai döntéseket eredményezhet. Több európai vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti válság nem mehet Ukrajna támogatásának rovására, de a gyakorlatban a korlátozott készletek miatt mégis verseny alakulhat ki az erőforrásokért.
Habár Moszkva korábban jelentős mennyiségben alkalmazott iráni drónokat az ukrajnai háborúban, napjainkban már kevésbé függ Teherántól, mivel a Shahed típusú drónok gyártását nagyrészt saját területére helyezte át. Oroszország szempontjából az iráni válság legnagyobb kockázata az energiapolitikai együttműködésben, és a közel-keleti befolyásának alakulásában jelentkezhet.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!