Rosszul számítottak. Robert C. Castel biztonságpolitikai elemző szerint Irán számára nem működik a Hormuzi-szoros lezárása
Fotó: Pexels
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az aradi származású izraeli elemző hétfőn a közösségi oldalán rámutatott: stratégiai „gyáva nyúl játékról” van szó, borítékolható kimenetellel.
Mint kifejtette, könyörtelen hatalmi játszma zajlik.
„Irán de facto blokádja egy klasszikus »eszkaláció a deeszkaláció érdekében« stratégia, játékelméleti fogalmakban pedig ez egy klasszikus »gyáva nyúl játék«. A stratégia gazdasági mérlege azonban igen gyorsan Irán ellen fordul.
Irán a háború elején azért zárta le a szorost, hogy nyomást gyakoroljon a világra ezzel kényszerítve ki a háború leállítását. Tisztában voltak vele, hogy ez a »fegyver« romlandó.
– hangsúlyozta Castel.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A lezárás tarthatatlanságát igazoló adatokat is felsorolt.
Mint rámutatott, retorikai pálfordulás történt: március 2-án Ebrahim Dzsabari, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokának főtanácsadója még a szoros „lezárásáról” és hajók „lángba borításáról” beszélt.
Március 4-én jelentek meg az első hírek arról, hogy Irán kizárólag kínai hajóknak engedélyezné az áthaladást, majd március 5-én az IRGC hivatalosan bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost csak az USA, Izrael és nyugati szövetségeseik hajói előtt tartják zárva. Március 6-ára a rezsim hivatalosan is „visszakozott”, és már csak „szelektív tiltásról” beszéltek.
– ecsetelte.
Az elemző kiemelte a gazdasági valóságot is: Irán saját nem olajhoz kötődő kereskedelmének 70 százalékaa a szoroson át bonyolódik.
A Hark-szigeti műholdfelvételek vegyes képet mutatnak de a Reuters adatai (március 7-i állapot) szerint Iránnak az olajexportja is súlyosan megsínyli a blokádot.
„Iránnak sikerült a háború kitörése előtt a szokásosnál nagyobb mennyiséget kitolnia az exportcsövön, de a folyamatos olajjövedelmek nélkül az iráni gazdaság hamar összeomlik.
– mutatott rá.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán akciója „biztosítási” lezárás: a szorost nem aknák, hanem a biztosítók háborús kockázatkerülése zárta le. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem kell fizikailag „visszavonulnia” – elég csendben hagynia, hogy a kereskedelmi forgalom visszaálljon, és a biztosítók újra fedezetet nyújtsanak.
Az elemző azt is jelezte, hogy
„Ehelyett a szövetségesek az erőszakos/katonai kényszerítés felé hajlanak (amerikai kísérőkonvojok, 20 milliárd dolláros kockázati biztosítás). A cél: ha katonai erővel nyitják meg a szorost, azzal a blokád képességét végleg érvénytelenítik” – hangsúlyozta.
Az eredmény: Irán elveszíti a zsarolási potenciálját, a szoros forgalma pedig többé nem az ő szeszélyüktől függ majd.
„Irán számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a blokád elavulttá vált, és az USA kísérőhajói mellett a »saját feltételek szerinti« nyitás lehetősége is elszállt. Az USA számára viszont az energiabiztonság biztosítása az NSS 2025-ben lefektetett nemzeti stratégiai érdekek egyik legfontosabbja” – fogalmazott.
Robert C. Castel rámutatott:
„Egyrészt politikai szinten szüksége van a Hormuzi-szoros lezárására, másrészt gazdasági szinten egyre kevésbé tudja megengedni magának. A kérdés már csak az, hogy mennyire lesz fájdalmas a visszakozás, vagy mennyire eszkalálják a helyzetet, mielőtt a szövetségesek véglegesen lezárják ezt a vitát” – hangsúlyozta Castel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!