Rosszul számítottak. Robert C. Castel biztonságpolitikai elemző szerint Irán számára nem működik a Hormuzi-szoros lezárása
Fotó: Pexels
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az aradi származású izraeli elemző hétfőn a közösségi oldalán rámutatott: stratégiai „gyáva nyúl játékról” van szó, borítékolható kimenetellel.
Mint kifejtette, könyörtelen hatalmi játszma zajlik.
„Irán de facto blokádja egy klasszikus »eszkaláció a deeszkaláció érdekében« stratégia, játékelméleti fogalmakban pedig ez egy klasszikus »gyáva nyúl játék«. A stratégia gazdasági mérlege azonban igen gyorsan Irán ellen fordul.
Irán a háború elején azért zárta le a szorost, hogy nyomást gyakoroljon a világra ezzel kényszerítve ki a háború leállítását. Tisztában voltak vele, hogy ez a »fegyver« romlandó.
– hangsúlyozta Castel.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A lezárás tarthatatlanságát igazoló adatokat is felsorolt.
Mint rámutatott, retorikai pálfordulás történt: március 2-án Ebrahim Dzsabari, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokának főtanácsadója még a szoros „lezárásáról” és hajók „lángba borításáról” beszélt.
Március 4-én jelentek meg az első hírek arról, hogy Irán kizárólag kínai hajóknak engedélyezné az áthaladást, majd március 5-én az IRGC hivatalosan bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost csak az USA, Izrael és nyugati szövetségeseik hajói előtt tartják zárva. Március 6-ára a rezsim hivatalosan is „visszakozott”, és már csak „szelektív tiltásról” beszéltek.
– ecsetelte.
Az elemző kiemelte a gazdasági valóságot is: Irán saját nem olajhoz kötődő kereskedelmének 70 százalékaa a szoroson át bonyolódik.
A Hark-szigeti műholdfelvételek vegyes képet mutatnak de a Reuters adatai (március 7-i állapot) szerint Iránnak az olajexportja is súlyosan megsínyli a blokádot.
„Iránnak sikerült a háború kitörése előtt a szokásosnál nagyobb mennyiséget kitolnia az exportcsövön, de a folyamatos olajjövedelmek nélkül az iráni gazdaság hamar összeomlik.
– mutatott rá.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán akciója „biztosítási” lezárás: a szorost nem aknák, hanem a biztosítók háborús kockázatkerülése zárta le. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem kell fizikailag „visszavonulnia” – elég csendben hagynia, hogy a kereskedelmi forgalom visszaálljon, és a biztosítók újra fedezetet nyújtsanak.
Az elemző azt is jelezte, hogy
„Ehelyett a szövetségesek az erőszakos/katonai kényszerítés felé hajlanak (amerikai kísérőkonvojok, 20 milliárd dolláros kockázati biztosítás). A cél: ha katonai erővel nyitják meg a szorost, azzal a blokád képességét végleg érvénytelenítik” – hangsúlyozta.
Az eredmény: Irán elveszíti a zsarolási potenciálját, a szoros forgalma pedig többé nem az ő szeszélyüktől függ majd.
„Irán számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a blokád elavulttá vált, és az USA kísérőhajói mellett a »saját feltételek szerinti« nyitás lehetősége is elszállt. Az USA számára viszont az energiabiztonság biztosítása az NSS 2025-ben lefektetett nemzeti stratégiai érdekek egyik legfontosabbja” – fogalmazott.
Robert C. Castel rámutatott:
„Egyrészt politikai szinten szüksége van a Hormuzi-szoros lezárására, másrészt gazdasági szinten egyre kevésbé tudja megengedni magának. A kérdés már csak az, hogy mennyire lesz fájdalmas a visszakozás, vagy mennyire eszkalálják a helyzetet, mielőtt a szövetségesek véglegesen lezárják ezt a vitát” – hangsúlyozta Castel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!