Rosszul számítottak. Robert C. Castel biztonságpolitikai elemző szerint Irán számára nem működik a Hormuzi-szoros lezárása
Fotó: Pexels
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az aradi származású izraeli elemző hétfőn a közösségi oldalán rámutatott: stratégiai „gyáva nyúl játékról” van szó, borítékolható kimenetellel.
Mint kifejtette, könyörtelen hatalmi játszma zajlik.
„Irán de facto blokádja egy klasszikus »eszkaláció a deeszkaláció érdekében« stratégia, játékelméleti fogalmakban pedig ez egy klasszikus »gyáva nyúl játék«. A stratégia gazdasági mérlege azonban igen gyorsan Irán ellen fordul.
Irán a háború elején azért zárta le a szorost, hogy nyomást gyakoroljon a világra ezzel kényszerítve ki a háború leállítását. Tisztában voltak vele, hogy ez a »fegyver« romlandó.
– hangsúlyozta Castel.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A lezárás tarthatatlanságát igazoló adatokat is felsorolt.
Mint rámutatott, retorikai pálfordulás történt: március 2-án Ebrahim Dzsabari, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokának főtanácsadója még a szoros „lezárásáról” és hajók „lángba borításáról” beszélt.
Március 4-én jelentek meg az első hírek arról, hogy Irán kizárólag kínai hajóknak engedélyezné az áthaladást, majd március 5-én az IRGC hivatalosan bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost csak az USA, Izrael és nyugati szövetségeseik hajói előtt tartják zárva. Március 6-ára a rezsim hivatalosan is „visszakozott”, és már csak „szelektív tiltásról” beszéltek.
– ecsetelte.
Az elemző kiemelte a gazdasági valóságot is: Irán saját nem olajhoz kötődő kereskedelmének 70 százalékaa a szoroson át bonyolódik.
A Hark-szigeti műholdfelvételek vegyes képet mutatnak de a Reuters adatai (március 7-i állapot) szerint Iránnak az olajexportja is súlyosan megsínyli a blokádot.
„Iránnak sikerült a háború kitörése előtt a szokásosnál nagyobb mennyiséget kitolnia az exportcsövön, de a folyamatos olajjövedelmek nélkül az iráni gazdaság hamar összeomlik.
– mutatott rá.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán akciója „biztosítási” lezárás: a szorost nem aknák, hanem a biztosítók háborús kockázatkerülése zárta le. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem kell fizikailag „visszavonulnia” – elég csendben hagynia, hogy a kereskedelmi forgalom visszaálljon, és a biztosítók újra fedezetet nyújtsanak.
Az elemző azt is jelezte, hogy
„Ehelyett a szövetségesek az erőszakos/katonai kényszerítés felé hajlanak (amerikai kísérőkonvojok, 20 milliárd dolláros kockázati biztosítás). A cél: ha katonai erővel nyitják meg a szorost, azzal a blokád képességét végleg érvénytelenítik” – hangsúlyozta.
Az eredmény: Irán elveszíti a zsarolási potenciálját, a szoros forgalma pedig többé nem az ő szeszélyüktől függ majd.
„Irán számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a blokád elavulttá vált, és az USA kísérőhajói mellett a »saját feltételek szerinti« nyitás lehetősége is elszállt. Az USA számára viszont az energiabiztonság biztosítása az NSS 2025-ben lefektetett nemzeti stratégiai érdekek egyik legfontosabbja” – fogalmazott.
Robert C. Castel rámutatott:
„Egyrészt politikai szinten szüksége van a Hormuzi-szoros lezárására, másrészt gazdasági szinten egyre kevésbé tudja megengedni magának. A kérdés már csak az, hogy mennyire lesz fájdalmas a visszakozás, vagy mennyire eszkalálják a helyzetet, mielőtt a szövetségesek véglegesen lezárják ezt a vitát” – hangsúlyozta Castel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!