Rosszul számítottak. Robert C. Castel biztonságpolitikai elemző szerint Irán számára nem működik a Hormuzi-szoros lezárása
Fotó: Pexels
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az aradi származású izraeli elemző hétfőn a közösségi oldalán rámutatott: stratégiai „gyáva nyúl játékról” van szó, borítékolható kimenetellel.
Mint kifejtette, könyörtelen hatalmi játszma zajlik.
„Irán de facto blokádja egy klasszikus »eszkaláció a deeszkaláció érdekében« stratégia, játékelméleti fogalmakban pedig ez egy klasszikus »gyáva nyúl játék«. A stratégia gazdasági mérlege azonban igen gyorsan Irán ellen fordul.
Irán a háború elején azért zárta le a szorost, hogy nyomást gyakoroljon a világra ezzel kényszerítve ki a háború leállítását. Tisztában voltak vele, hogy ez a »fegyver« romlandó.
– hangsúlyozta Castel.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A lezárás tarthatatlanságát igazoló adatokat is felsorolt.
Mint rámutatott, retorikai pálfordulás történt: március 2-án Ebrahim Dzsabari, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokának főtanácsadója még a szoros „lezárásáról” és hajók „lángba borításáról” beszélt.
Március 4-én jelentek meg az első hírek arról, hogy Irán kizárólag kínai hajóknak engedélyezné az áthaladást, majd március 5-én az IRGC hivatalosan bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost csak az USA, Izrael és nyugati szövetségeseik hajói előtt tartják zárva. Március 6-ára a rezsim hivatalosan is „visszakozott”, és már csak „szelektív tiltásról” beszéltek.
– ecsetelte.
Az elemző kiemelte a gazdasági valóságot is: Irán saját nem olajhoz kötődő kereskedelmének 70 százalékaa a szoroson át bonyolódik.
A Hark-szigeti műholdfelvételek vegyes képet mutatnak de a Reuters adatai (március 7-i állapot) szerint Iránnak az olajexportja is súlyosan megsínyli a blokádot.
„Iránnak sikerült a háború kitörése előtt a szokásosnál nagyobb mennyiséget kitolnia az exportcsövön, de a folyamatos olajjövedelmek nélkül az iráni gazdaság hamar összeomlik.
– mutatott rá.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán akciója „biztosítási” lezárás: a szorost nem aknák, hanem a biztosítók háborús kockázatkerülése zárta le. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem kell fizikailag „visszavonulnia” – elég csendben hagynia, hogy a kereskedelmi forgalom visszaálljon, és a biztosítók újra fedezetet nyújtsanak.
Az elemző azt is jelezte, hogy
„Ehelyett a szövetségesek az erőszakos/katonai kényszerítés felé hajlanak (amerikai kísérőkonvojok, 20 milliárd dolláros kockázati biztosítás). A cél: ha katonai erővel nyitják meg a szorost, azzal a blokád képességét végleg érvénytelenítik” – hangsúlyozta.
Az eredmény: Irán elveszíti a zsarolási potenciálját, a szoros forgalma pedig többé nem az ő szeszélyüktől függ majd.
„Irán számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a blokád elavulttá vált, és az USA kísérőhajói mellett a »saját feltételek szerinti« nyitás lehetősége is elszállt. Az USA számára viszont az energiabiztonság biztosítása az NSS 2025-ben lefektetett nemzeti stratégiai érdekek egyik legfontosabbja” – fogalmazott.
Robert C. Castel rámutatott:
„Egyrészt politikai szinten szüksége van a Hormuzi-szoros lezárására, másrészt gazdasági szinten egyre kevésbé tudja megengedni magának. A kérdés már csak az, hogy mennyire lesz fájdalmas a visszakozás, vagy mennyire eszkalálják a helyzetet, mielőtt a szövetségesek véglegesen lezárják ezt a vitát” – hangsúlyozta Castel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!