Hirdetés

Obama és Medvegyev megállapodott az új START-szerződésben

Bár a hétvégén az amerikai és az orosz elnök megállapodott a stratégiai atomfegyverek számának csökkentését rögzítő START-szerződésről, a két fél eltérően értékeli, hogy az milyen kihatással van a Washington által kiépíteni kívánt európai rakétavédelmi rendszerre.

Hírösszefoglaló

2010. március 28., 17:102010. március 28., 17:10

A stratégiai atomfegyverek csökkentéséről szóló START szerződés nem teszi könnyebbé az Egyesült Államok számára az Európába szánt, Oroszország által fenyegetésként tekintett rakétapajzs elemeinek telepítését – jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak kapcsán, hogy pénteken Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonon megállapodott a szerződés utolsó részleteiről.

„Nem tudjuk megtiltani az Egyesült Államoknak, hogy fejlessze rakétavédelmi képességeit, de a rakétapajzs és a stratégiai arzenál mennyisége és minősége közötti összefüggéseket világosan rögzíti majd a szerződés” – szögezte le Lavrov. Robert Gates amerikai védelmi miniszter korábban ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a megállapodás nem akadályozza meg az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyabbá tegye és bővítse az európai rakétapajzsot, amelynek – mint arról beszámoltunk – egyes elemeit, néhány elfogórakéta-üteget Romániába kívánják telepíteni.

A pénteken véglegesített START- szerződés egyébként jelentősen csökkenteni fogja a két ország atomarzenálját. A tíz évre szóló megállapodást április 8-án Prágában írják alá. A megállapodás mindkét fél esetében a jelenlegi 2200-es szintről 1550-re csökkenti a nukleáris robbanófejek maximális számát – ami 30 százalékos csökkentést jelent –, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát. A hordozóeszközök száma, beleértve a hadrendbe nem állított egységeket is, összességében nem haladhatja meg a 800-at.

Közös NATO – Orosz rakétaernyő?

Oroszországnak segítenie kellene a NATO-t egy olyan „biztonsági ernyő” kialakításában, amely mindkettőjüket megvédené lator államok rakétáitól – jelentette ki pénteken az atlanti szervezet főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen arra hivatkozott, hogy Irán közepes hatótávolságú rakétái, amelyek már képesek elérni Európát és Oroszország déli területét, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Szerinte egy ilyen közös védelem új lendületet adna Moszkva és a NATO kapcsolatának.

Az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének elemeit alapvetően Észak-Amerikába telepítette, de azt tervezi, hogy létrehoz egy hasonlót európai szövetségesei számára is.
„Egy közös biztonsági ernyő erős politikai jelképe lenne annak, hogy Oroszország teljes egészében részese az euroatlanti családnak, és ennek előnyeiben és költségeiben nemcsak kívülről, de belülről osztozik” – hangsúlyozta Rasmussen.

Az 1991-ben megkötött START-1 szerződés még 6000-ben állapította meg a robbanófejek és 1600-ban a hordozóeszközök számának plafonját. A START-3 szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. (A START-2 szerződést 1993. január 3-án írta alá a két fél, ám az soha nem lépett hatályba, mert a washingtoni szenátusi jóváhagyás után Bill Clinton elnök nem látta el kézjegyével. Az Egyesült Államok azonban ennek hiányában is tiszteletben tartotta a megállapodást.)

Barack Obama amerikai elnök az aláírás szándékának hivatalos bejelentésekor Washingtonban emlékeztetett rá: tavaly áprilisban, Prágában kinyilvánította, hogy Amerika célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Rámutatott, hogy ezt nem tartja a közeljövőben valóra váltható törekvésnek, de a cél megvalósítása érdekében ismételten szorgalmazta a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítását, annak megakadályozását, hogy nukleáris anyagok terroristák kezébe kerüljenek. Síkraszállt a nukleáris arzenálok csökkentéséért. Dmitrij Medvegyev orosz elnök Moszkvában üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az tükrözi „a két ország érdekeinek egyensúlyát”. 

Szergej Lavrov elmondta, hogy a START-3 az 1991-ben aláírt START-1 és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. Lavrov hangsúlyozta, hogy a START-1 nagyon fontos szerepet töltött be a nemzetközi béke, a stratégiai stabilitás és a biztonság garantálására irányuló erőfeszítésekben”. Bejelentette: az orosz fél az új szerződést még áprilisban a parlament elé terjeszti ratifikálásra. Hozzátette: Oroszország jó ideje javasolja, hogy a harcászati nukleáris fegyvereket kizárólag azon országok területén állomásoztassák, amelyek rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel, és ezt is rögzítsék szerződésben.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké

Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak

Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak
2026. március 15., vasárnap

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt
2026. március 14., szombat

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon

A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
Hirdetés
Hirdetés