Obama és Medvegyev megállapodott az új START-szerződésben

A stratégiai atomfegyverek csökkentéséről szóló START szerződés nem teszi könnyebbé az Egyesült Államok számára az Európába szánt, Oroszország által fenyegetésként tekintett rakétapajzs elemeinek telepítését – jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak kapcsán, hogy pénteken Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonon megállapodott a szerződés utolsó részleteiről.

„Nem tudjuk megtiltani az Egyesült Államoknak, hogy fejlessze rakétavédelmi képességeit, de a rakétapajzs és a stratégiai arzenál mennyisége és minősége közötti összefüggéseket világosan rögzíti majd a szerződés” – szögezte le Lavrov. Robert Gates amerikai védelmi miniszter korábban ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a megállapodás nem akadályozza meg az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyabbá tegye és bővítse az európai rakétapajzsot, amelynek – mint arról beszámoltunk – egyes elemeit, néhány elfogórakéta-üteget Romániába kívánják telepíteni.

A pénteken véglegesített START- szerződés egyébként jelentősen csökkenteni fogja a két ország atomarzenálját. A tíz évre szóló megállapodást április 8-án Prágában írják alá. A megállapodás mindkét fél esetében a jelenlegi 2200-es szintről 1550-re csökkenti a nukleáris robbanófejek maximális számát – ami 30 százalékos csökkentést jelent –, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát. A hordozóeszközök száma, beleértve a hadrendbe nem állított egységeket is, összességében nem haladhatja meg a 800-at.

Az 1991-ben megkötött START-1 szerződés még 6000-ben állapította meg a robbanófejek és 1600-ban a hordozóeszközök számának plafonját. A START-3 szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. (A START-2 szerződést 1993. január 3-án írta alá a két fél, ám az soha nem lépett hatályba, mert a washingtoni szenátusi jóváhagyás után Bill Clinton elnök nem látta el kézjegyével. Az Egyesült Államok azonban ennek hiányában is tiszteletben tartotta a megállapodást.)

Barack Obama amerikai elnök az aláírás szándékának hivatalos bejelentésekor Washingtonban emlékeztetett rá: tavaly áprilisban, Prágában kinyilvánította, hogy Amerika célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Rámutatott, hogy ezt nem tartja a közeljövőben valóra váltható törekvésnek, de a cél megvalósítása érdekében ismételten szorgalmazta a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítását, annak megakadályozását, hogy nukleáris anyagok terroristák kezébe kerüljenek. Síkraszállt a nukleáris arzenálok csökkentéséért. Dmitrij Medvegyev orosz elnök Moszkvában üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az tükrözi „a két ország érdekeinek egyensúlyát”. 

Szergej Lavrov elmondta, hogy a START-3 az 1991-ben aláírt START-1 és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. Lavrov hangsúlyozta, hogy a START-1 nagyon fontos szerepet töltött be a nemzetközi béke, a stratégiai stabilitás és a biztonság garantálására irányuló erőfeszítésekben”. Bejelentette: az orosz fél az új szerződést még áprilisban a parlament elé terjeszti ratifikálásra. Hozzátette: Oroszország jó ideje javasolja, hogy a harcászati nukleáris fegyvereket kizárólag azon országok területén állomásoztassák, amelyek rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel, és ezt is rögzítsék szerződésben.