Obama és Medvegyev megállapodott az új START-szerződésben

Bár a hétvégén az amerikai és az orosz elnök megállapodott a stratégiai atomfegyverek számának csökkentését rögzítő START-szerződésről, a két fél eltérően értékeli, hogy az milyen kihatással van a Washington által kiépíteni kívánt európai rakétavédelmi rendszerre.

Hírösszefoglaló

2010. március 28., 17:102010. március 28., 17:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

A stratégiai atomfegyverek csökkentéséről szóló START szerződés nem teszi könnyebbé az Egyesült Államok számára az Európába szánt, Oroszország által fenyegetésként tekintett rakétapajzs elemeinek telepítését – jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak kapcsán, hogy pénteken Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonon megállapodott a szerződés utolsó részleteiről.

„Nem tudjuk megtiltani az Egyesült Államoknak, hogy fejlessze rakétavédelmi képességeit, de a rakétapajzs és a stratégiai arzenál mennyisége és minősége közötti összefüggéseket világosan rögzíti majd a szerződés” – szögezte le Lavrov. Robert Gates amerikai védelmi miniszter korábban ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a megállapodás nem akadályozza meg az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyabbá tegye és bővítse az európai rakétapajzsot, amelynek – mint arról beszámoltunk – egyes elemeit, néhány elfogórakéta-üteget Romániába kívánják telepíteni.

A pénteken véglegesített START- szerződés egyébként jelentősen csökkenteni fogja a két ország atomarzenálját. A tíz évre szóló megállapodást április 8-án Prágában írják alá. A megállapodás mindkét fél esetében a jelenlegi 2200-es szintről 1550-re csökkenti a nukleáris robbanófejek maximális számát – ami 30 százalékos csökkentést jelent –, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát. A hordozóeszközök száma, beleértve a hadrendbe nem állított egységeket is, összességében nem haladhatja meg a 800-at.

Közös NATO – Orosz rakétaernyő?
Oroszországnak segítenie kellene a NATO-t egy olyan „biztonsági ernyő” kialakításában, amely mindkettőjüket megvédené lator államok rakétáitól – jelentette ki pénteken az atlanti szervezet főtitkára. Anders Fogh Rasmussen arra hivatkozott, hogy Irán közepes hatótávolságú rakétái, amelyek már képesek elérni Európát és Oroszország déli területét, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Szerinte egy ilyen közös védelem új lendületet adna Moszkva és a NATO kapcsolatának. Az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének elemeit alapvetően Észak-Amerikába telepítette, de azt tervezi, hogy létrehoz egy hasonlót európai szövetségesei számára is. „Egy közös biztonsági ernyő erős politikai jelképe lenne annak, hogy Oroszország teljes egészében részese az euroatlanti családnak, és ennek előnyeiben és költségeiben nemcsak kívülről, de belülről osztozik” – hangsúlyozta Rasmussen.

Az 1991-ben megkötött START-1 szerződés még 6000-ben állapította meg a robbanófejek és 1600-ban a hordozóeszközök számának plafonját. A START-3 szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. (A START-2 szerződést 1993. január 3-án írta alá a két fél, ám az soha nem lépett hatályba, mert a washingtoni szenátusi jóváhagyás után Bill Clinton elnök nem látta el kézjegyével. Az Egyesült Államok azonban ennek hiányában is tiszteletben tartotta a megállapodást.)

Barack Obama amerikai elnök az aláírás szándékának hivatalos bejelentésekor Washingtonban emlékeztetett rá: tavaly áprilisban, Prágában kinyilvánította, hogy Amerika célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Rámutatott, hogy ezt nem tartja a közeljövőben valóra váltható törekvésnek, de a cél megvalósítása érdekében ismételten szorgalmazta a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítását, annak megakadályozását, hogy nukleáris anyagok terroristák kezébe kerüljenek. Síkraszállt a nukleáris arzenálok csökkentéséért. Dmitrij Medvegyev orosz elnök Moszkvában üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az tükrözi „a két ország érdekeinek egyensúlyát”.

Szergej Lavrov elmondta, hogy a START-3 az 1991-ben aláírt START-1 és a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. Lavrov hangsúlyozta, hogy a START-1 nagyon fontos szerepet töltött be a nemzetközi béke, a stratégiai stabilitás és a biztonság garantálására irányuló erőfeszítésekben”. Bejelentette: az orosz fél az új szerződést még áprilisban a parlament elé terjeszti ratifikálásra. Hozzátette: Oroszország jó ideje javasolja, hogy a harcászati nukleáris fegyvereket kizárólag azon országok területén állomásoztassák, amelyek rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel, és ezt is rögzítsék szerződésben.