
Fotó: Barabás Ákos
Hosszú évek óta tartó jogi huzavona után az Európai Bizottság kedden nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést.
A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű kezdeményezését a korábbi elutasítás után ismét benyújtó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kérte a brüsszeli testületet, hogy biztosítson egyenlő lehetőséget a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani.
Az Európai Bizottság jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A május 7-ei hivatalos regisztrációt követően egy év áll majd rendelkezésre egymillió támogató aláírás összegyűjtésére legalább hét különböző uniós tagállamból. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, azonban a döntését mindenképpen indokolnia kell.
Az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.
Izsák Balázs SZNT-elnök korábban közölte, a szervezet az aláírásgyűjtés szervezésére összpontosít azt követően, hogy a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés beterjesztői győztek az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottsággal szemben. Izsák úgy értékelte, hogy új kaput sikerült megnyitni az SZNT számára, és ha az Európai Bizottság bejegyzi a polgári kezdeményezést, uniós szinten folytatják a Székelyföldért, a székelyekért indított akciót.
Örömének adott hangot az SZNT kezdeményezése perében született ítélet kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki szerint a szövetség által elindított Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése erősíti egymást. Kelemen szerint az RMDSZ támogatni fogja az aláírásgyűjtést, amint erre sor kerül. Üdvözölte az Európai Unió Bíróságának döntését az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége is, hangsúlyozva, minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, s erre kéri az összes erdélyi magyar politikai és civil szervezetet is.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!