2011. augusztus 01., 14:472011. augusztus 01., 14:47
Az intézkedés nem jelent új vagy többletforrásokat a 2007-2013-as költségvetési időszakra, de lehetővé teszi a kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb kifizetését. Az érintett tagállam kérésére az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető.
A javaslat a válság által leginkább sújtott országokat érinti, valamint azokat, amelyek pénzügyi támogatást kaptak, vagy részesültek a nem euróövezeti tagállamok részére fenntartott fizetésimérleg-mechanizmus programokból. Ez utóbbi kategóriába tartozik Magyarország, Románia és Lettország.
A reformok célja, hogy lehetővé tegye a növekedésösztönző és munkahelyteremtő programok gyorsabb beindítását.
Az önrész csökkentésének igénybevétele nincs külön feltételhez kötve – hangsúlyozta Hahn. Kérdésre válaszolva a biztos elmondta, hogy a hat államra összesen több mint 2,8 milliárd euró jutna. Ebből Magyarország maximum 308 millió eurót hívhatna le, a legnagyobb kedvezményben Görögország, Románia és Portugália részesülne.
A rendelkezés az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot érinti.
A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy az jövőre életbe léphessen. A gyors döntést sürgette José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke is.
Korábban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakra drasztikusan csökkentsék azon államok társfinanszírozási arányát, amelyek az EU-tól kapott mentőcsomag miatt egyébként is szigorú megfigyelés alatt állnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!