Fotó: Agerpres
2011. február 24., 09:552011. február 24., 09:55
A hivatalos adatok szerint ugyanakkor kisebb az áldozatok száma: eszerint a líbiai kormány elleni felkelésben eddig 300 ember – 242 civil és 58 katona – vesztette életét. A táblázatba foglalt adatok szerint a legtöbben – 104 civil és 10 katona – a kelet-líbiai Bengáziban haltak meg.
Al-Baidában, a felkelés egy másik központjában 63 civil és ugyancsak 10 katona hunyt el. A halállistán a harmadik Derna városa, ahol 36 katona és 29 civil esett áldozatul. Az egy hete kezdődött líbiai felkelés halálos áldozatainak számáról először hoztak nyilvánosságra hivatalos jelentést. Kadhafi egyébként azért küzd, hogy megtartsa uralmát a fővárosban, Tripoliban, valamint az ország nyugati részében, Líbia keleti része ugyanis a felkelők kezére került.
A líbiai belügyminiszter bejelentette, hogy átállt a tüntetőkhöz, és támogatja a „február 17. forradalmat”. Abdel Fattah Junesz al-Abidi sürgette a líbiai hadsereget, hogy csatlakozzék a néphez és annak „legitim követeléseihez”. Abidi leszögezte: nincs kétsége a nép követeléseinek őszintesége felől. A felkelés kirobbanása óta számos líbiai vezető, miniszter, diplomata és magas beosztású katona mondott le tisztségéről, tiltakozva az ellen, hogy a Kadhafi-rezsim kegyetlenül leszámol a tüntetőkkel.
Lord David Owen volt brit külügyminiszter úgy vélte, Kadhafi tömegpusztító fegyvereket is bevethet saját népe ellen. A veterán brit politikus nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kadhafinak rendelkezésére állnak vegyi és biológiai fegyverek, és mivel „mélységesen instabil” személyiség, ezeket használhatja is a felkelés résztvevői ellen. Lord Owen szerint egyébként katonailag teljes mértékben kivitelezhető egy líbiai repüléstilalmi övezet, hogy megakadályozzák a líbiai légierő bevetését a lakosság ellen, bár ehhez ENSZ-határozat kellene.
Moammer Kadhafi líbiai vezető közben arról biztosította Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, hogy „Líbiában minden rendben van” – közölte a hivatalos líbiai hírügynökség (JANA). Kadhafi és Berlusconi kedden telefonon beszélt egymással. A JANA jelentése szerint a líbiai vezető kijelentette, hogy aki az igazságot akarja tudni a líbiai eseményekről, a líbiai médiából tájékozódjék, s ne hallgasson „az árulók és züllöttek sajtóorgánumai által terjesztett hazugságokra és meghamisított információkra”. Az olasz kormány közleménye szerint a 20 perces beszélgetés során Berlusconi visszautasította azt a vádat, hogy Olaszország rakétákkal látta el a bengázi tüntetőket.
Kadhafi a nap folyamán televíziós beszédében azt állította, hogy Olaszország és az Egyesült Államok rakétákat szállított a tüntetőknek. Az olasz kormányfő óvott a polgárháború kirobbantásától, és felszólította Kadhafit, hogy találjon békés megoldást a válságra. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is leszögezte: az Egyesült Államok erőteljesen elítéli a líbiai erőszakot, és teljességgel elfogadhatatlannak tartja a kormányerők által rendezett „vérfürdőt”. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap „konkrét szankciók gyors elfogadását” kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtorlásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival. Az Európai Bizottság tegnap be is jelentette, hogy az Európai Unió tagországainak illetékesei áttekintik, milyen szankciókat lehet vagy kell alkalmazni Líbia ellen az erőszak aránytalan alkalmazása miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel.
A világ országai közben megkísérlik kimenekíteni polgáraikat a harcok dúlta Líbiából. Teodor Baconschi román külügyminiszter tegnap bejelentette, kedden 80 román állampolgár hagyta el az országot, a Tarom légitársaság egyik chartergépe pedig készenlétben áll, hogy egy újabb transzportot is elhozzon. A külügyi tárca 900 ezer lejt biztosít az evakuálásra, tegnapig 220 román állampolgár kérte, hogy menekítsék ki Líbiából. Törökország tegnap reggel mintegy háromezer állampolgárát menekítette ki a kelet-líbiai Bengáziból. Két török komphajó 1500–1500 embert vett fedélzetére. Ezzel egy időben egyes dél-ázsiai országok bejelentették, hogy ők is állampolgáraik kimentésére készülnek. India, amelynek 18 ezer állampolgára él Líbiában, ebből háromezer Bengáziban, közölte: kimenekítésükre készül légi és tengeri úton. Dél-Korea közölte, hogy az elmúlt hét tiltakozó akcióiban négy dél-koreai építkezést ért támadás Líbiában. Szöul felszólította állampolgárait, hogy ha tudják, hagyják el az országot. Bulgária is száznál több polgárát menekítette ki.
Az arab világon végigsöprő felkelések át fognak terjedni Európára és Észak-Amerikára – jósolta tegnap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a teheráni állami tv-ben. A változást követelő népakarat véget fog vetni az arrogáns hatalmak általi elnyomásnak; felkelések fogják sújtani Európát és Észak-Amerikát – mondta az iráni államfő. Ahmadinezsád jóslata ugyanakkor egyelőre az arab világban igazolódik be: Szaúd-Arábia- szerte meghirdették „a harag napját” a Facebook közösségi portálon; tegnap reggelig több mint 460-an csatlakoztak a választott vezetőket, a nőknek nagyobb szabadságot és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelő felhíváshoz.
Moammer Kadhafi líbiai vezető személyesen adott parancsot az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett végrehajtott repülőgép-robbantásra – jelentette ki az arab ország lemondott igazságügy-minisztere. Musztafa Abdel-Dzsalíl elmondta, bizonyítékai vannak arra nézve, hogy Kadhafi maga adta ki a parancsot. Az azóta megszűnt amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing-747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel robbantották fel; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Látogatottsági adatok