Tovább mélyül a politikai válság a Moldovai Köztársaságban, miután a parlament hétfőn határozatképtelenség miatt nem tudott szavazni Ion Sturza kijelölt miniszterelnök kormányának hivatalba lépéséről.
2016. január 04., 15:552016. január 04., 15:55
Andrian Candu, a törvényhozás elnöke közölte: csupán 47 képviselő jelent meg, miközben a kormány beiktatásához legalább 51 voksra lett volna szükség a 101 fős parlamentben.
Candu közölte: ennek nyomán a kormány kinevezése kudarcot vallott, az államfőnek egyeztetéseket kell kezdenie egy új kijelölt kormányfő személyéről.
A Sturza-kormányt csak a liberálisok és a liberális demokraták támogatták volna a parlamentben, a 14 kilépett kommunista képviselővel együtt szociáldemokrata platformot létrehozó demokraták nem, a Moszkva-barát szocialisták és a kommunisták pedig már korábban jelezték, hogy részt sem vesznek az ülésen.
A kormányprogram szerint a kabinet a 2016 és 2018 közötti időszakban együttműködési megállapodást kívánt volna kötni a Nemzetközi valutaalappal (IMF), amely nélkül az ország nem lenne képes nemzetközi finanszírozást szerezni, adóreformot vezetett volna be, csökkentve a vállalkozók terheit, többletadót vetett volna ki a magas jövedelmekre, és változatosabbá tette volna a ország energiaellátásának forrásait.
A kabinet emellett az országban eluralkodott korrupció miatt szorosabbra fűzte volna az együttműködést a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal (DNA), és európai uniós tagjelölti státust szeretne az ország számára.
Ha január 29-ig nem sikerül megszavazni az új kormányt, Nicolae Timofti államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet, és előre hozott választásokat kell kiírnia.
A liberális demokrata Valeriu Streleț vezette kormányt október 29-én bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miután az indítványt a kormánykoalícióban is résztvevő demokraták is megszavazták.
A miniszterelnöki tisztséget 1999-ben tíz hónapig betöltő Ion Sturza üzletembert decemberben jelölte miniszterelnöknek Nicolae Timofti államfő. A román állampolgársággal is rendelkező, mintegy százmillió eurós vagyonnal rendelkező Sturza a minap a Facebookon posztolt bejegyzésében úgy vélekedett: a chişinăui politikai osztály elárulta a nemzeti érdekeket, és az országot csak egy antidemokratikus kormány mentheti ki a súlyos gazdasági és politikai válságból. Sőt szerinte az egymilliárd dolláros banki csalás miatt nyilvánosan meg kellene kövezni a moldovai jegybank vezetőjét.
Ion Sturza nevéhez fűződik egyébként a Rompetrol kőolajipari társaságnak a kazah KazMunaiGaz általi felvásárlása. Számos gazdasági érdekeltséggel rendelkezik Romániában: befektetési alapja Kolozsváron tízmillió eurós technológiai parkot létesített Liberty Technology Park néven, Nagybányán pedig az aranybányászat után megmaradt bányászati hulladék feldolgozásával próbálkozik a Romaltyin Mining társaság révén (a 2000-es tiszai ciánszennyezés jogutódja), ám nem kapott engedélyt a helyi önkormányzattól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!