
A népi kultúra közösségteremtő műfajainak szakmai működését, művészeti munkáját támogatja a Csoóri Sándor Program, amelynek beindítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentette be. Az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága szerint program mintegy másfél millió embert ér el.
2017. június 28., 11:302017. június 28., 11:30
A Csoóri Sándor Program elsősorban a hagyományőrző néptáncos, népzenei és népdalköri szervezetek támogatását tűzte ki célul, a kezdeményezés a Kárpát-medencében minden kistelepülés népi kultúrát éltető közösségéhez el kíván jutni. A forrást biztosító Csoóri Sándor Alap az idei és a 2018-as költségvetésben is külön nevesített soron szerepel - válaszolta az államtitkárság az MTI kérdésére.
Mint kifejtették, a kezdeményezés abban tér el a tavaly a Nemzeti Kulturális Alapon belül beindított Halmos Béla Programtól, hogy annak ideiglenes kollégiuma kizárólag a népzenei területtel foglalkozik, ezen belül is elsősorban népzenei témájú koncerteket, rendezvényeket, kiadványokat támogat, kiemelten a népzenei utánpótlásra fókuszálva.
Ide tartoznak a népi kultúra újjászületését támogató tevékenységek, az úgynevezett „revival-mozgalmak” is - közölte a tárca.
„A népi hagyományokon alapuló mozgalmak ma már nem tudnak kizárólag a hagyományozódás útján tudást átadni, a tudás megőrzésére és átadására sok esetben néptánccsoportok, néptáncegyüttesek szolgálnak, ezek támogatása elengedhetetlen a lokális identitás, a helyi megtartóképesség erősítése érdekében” - fogalmazott közleményében az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága.
Hangsúlyozták, hogy a program elsődleges célja nem a nagyszabású, sokkal inkább a lokális, kohéziót és identitást erősítő komplex programok támogatása.
Arra a felvetésre, hogy hány embert érhet el a Csoóri Sándor Program, az államtitkárság úgy fogalmazott, hogy a Kárpát-medencében jelenleg mintegy háromezer bejegyzett, néptáncos, népzenei és népdalköri közösség van, tagjaik száma meghaladja a másfél millió főt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!