
A menekültválság nyomán Németország ideiglenesen ismét határellenőrzést vezet be – jelentette be vasárnap esti, rendkívüli nyilatkozatában Thomas de Maiziere német belügyminiszter Berlinben.
2015. szeptember 13., 19:202015. szeptember 13., 19:20
2015. szeptember 13., 20:222015. szeptember 13., 20:22
A tárcavezető közölte, az intézkedés „súlypontja” a német-osztrák határ, célja pedig a Németországba igyekvő emberek „áradatának korlátozása”, és a beutazás rendezett keretek közé szorítása. „Erre biztonsági okokból is sürgősen szükség van” – mondta a német belügyminiszter, kiemelve, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása mindenben megfelel a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetről szóló előírásoknak. Az MTI által idézett Thomas de Maiziere kijelentette, Németország „egyáltalán nem illetékes” az EU-ba érkező, „menedéket kereső emberek legnagyobb részének” ügyében.
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a menekültügyet szabályozó dublini előírások továbbra is érvényesek, és ezeket minden tagországnak be kell tartania, a menedéket kereső embereknek meg tudomásul kell venniük, hogy nem választhatják ki, melyik uniós tagországban kérnek menedékjogot. „A határellenőrzés nem fog minden problémát megoldani, de időre van szükségünk ahhoz, hogy nagyobb rendet tudjunk biztosítani a határon” – közölte sajtótájékoztatóján a német tárcavezető.
Elmondta, a bevezetett határellenőrzéssel azt is szeretnék elérni, hogy ne keljenek ilyen sokan útra Szíriából, Irakból. Thomas de Maiziere hozzátette, további intézkedések is napirenden vannak a hétfői európai uniós belügyminiszteri tárgyaláson. A bejelentést megelőzően a Der Spiegel hetilap online kiadásában már megszellőztette, hogy a szövetségi rendőrséget riadókészültségbe helyezték, ennek keretében valamennyi mozgósítható rendőrt Bajorországba küldenek a határ lezárásának biztosítására.
Mindez azt jelenti, hogy Berlin ideiglenesen hatályon kívül helyezte a schengeni szerződést és ellenőrzi déli határait. Ezzel egy időben az osztrák vasúttársaság (ÖBB) bejelentette, hogy vasárnap 17 órától Németország leállítja a vasúti közlekedést Ausztria felé . Az ÖBB szerint a Németország felé irányuló vasúti közlekedést ugyancsak leállítják.
Ezt megelőzően Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország eléri teljesítőképessége határait a menekültek befogadása terén. A Der Tagesspiegel című berlini lapnak adott, vasárnap közzétett interjújában a politikus közölte, nem is annyira a menekültek száma, hanem az érkezésük sebessége jelenti a fő problémát a német hatóságoknak. Az alkancellár szerint Németországnak és Európának 1,5 milliárd euró azonnali segélyt kellene elkülönítenie a jordániai és libanoni menekülttáboroknak.
A tárcavezető emellett arra sürgette az Egyesült Államokat és a Perzsa-öböl menti államokat, hogy hasonló mértékben járuljanak hozzá a menekültek ellátásához. „Elfogadhatatlan, hogy néhány héten belül eurók százmilliárdjait lehet mobilizálni bankok kisegítésére, a nemzetközi közösség azonban ennek az összegnek a töredékét sem képes összeszedni emberek megmentésére” – hangoztatta Sigmar Gabriel.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!