Mélyül a szembenállás? Az értesülések szerint Putyinnak nincs szándékában beadni a derekát Trump figyelmeztetése nyomán
Fotó: kremlin.ru
Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog behódolni Donald Trump amerikai elnök pénteken lejáró, szankciókkal kapcsolatos ultimátumának, és továbbra is célja az Ukrajna négy régiójának teljes elfoglalása – közölték a Kremlhez közeli források a Reuters hírügynökséggel.
2025. augusztus 06., 08:562025. augusztus 06., 08:56
Trump azzal fenyegetőzött, hogy új szankciókat vezet be Oroszország ellen, és 100 százalékos vámot vet ki az ország olaját vásárló országokra – amelyek közül a legnagyobbak Kína és India –, ha Putyin nem egyezik bele a fegyverszünetbe az orosz–ukrán háborúban.
Putyin elszántságát az táplálja, hogy szerinte Oroszország nyerésre áll, és szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az újabb amerikai szankcióknak jelentős hatása lenne a háború 3 és fél éve alatt egymást követő gazdasági büntetések után – állítja a Kremlben folyó megbeszélésekkel tisztában lévő három forrás.
– állítja a források közül kettő.
Putyin célja, hogy teljes egészében elfoglalja az ukrán Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyeket Oroszország a sajátjának tart, majd tárgyaljon a békeszerződésről – állítja az egyik forrás.
„Ha Putyin képes lenne teljes mértékben elfoglalni azt a négy régiót, amelyet Oroszországnak követel, akkor azt állíthatná, hogy az ukrajnai háborúja elérte céljait” – mondta James Rodgers, a hamarosan megjelenő „The Return of Russia” című könyv szerzője.
A jelenlegi tárgyalási folyamat, amelynek keretében az orosz és ukrán tárgyalók május óta három alkalommal találkoztak, Moszkva kísérlete volt arra, hogy meggyőzze Trumpot arról, hogy Putyin nem utasítja el a békét – mondta az első forrás, hozzátéve, hogy a tárgyalásoknak a humanitárius cserékről szóló megbeszéléseken kívül nincs valódi tartalmuk.
Moszkva követelései között szerepel Ukrajna teljes kivonulása a négy régióból, valamint Kijev semleges státuszának elfogadása és hadereje méretének korlátozása – ezeket a követeléseket Ukrajna elutasította.
Jelentős fejlemény, hogy még lehet esély a határidő előtt megállapodásra jutni: Trump különmegbízottja, Steve Witkoff várhatóan a héten Oroszországba látogat, miután Trump és Moszkva között fokozódott a retorika a nukleáris háború kockázataival kapcsolatban.
Hétfőn Oroszország bejelentette, hogy többé nem tartja magát a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákra vonatkozó moratóriumhoz.
Trump, aki a múltban dicsérte Putyint és jövedelmező üzleti megállapodások lehetőségét vetítette előre a két ország között, az utóbbi időben egyre növekvő türelmetlenségét fejezte ki az orosz elnökkel szemben. Panaszkodott Putyin „baromságaira”, és „undorítónak” nevezte Oroszország Kijev és más ukrán városok elleni könyörtelen bombázását.
Az ukrán miniszterelnök, Julia Szviridenko a múlt héten felszólította a világot, hogy „maximális nyomással” reagáljon, miután az év legsúlyosabb orosz légitámadása 31 ember életét követelte Kijevben, köztük öt gyermekét, amit ő Oroszország válasznak nevezett Trump határidejére.
„Trump elnök meg akarja állítani a gyilkolást, ezért amerikai gyártmányú fegyvereket ad el a NATO-tagoknak, és szigorú vámokkal és szankciókkal fenyegeti Putyint, ha az nem egyezik bele a tűzszünetbe” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.
Az első forrás szerint Putyin magánemberként aggódik az Egyesült Államokkal való kapcsolatok közelmúltbeli romlása miatt. Putyin még mindig reméli, hogy Oroszország újra barátságot köthet Amerikával és kereskedhet a Nyugattal, és „aggódik” Trump irritációja miatt – mondta ez a személy.
mondta a forrás, hozzátéve, hogy sem az orosz nép, sem a hadsereg nem értené meg, ha most leállna.
Rodgers szerint Putyin politikai hírnevét és örökségét fektette be az ukrajnai háborúba.
„Korábbi írásaiból és nyilatkozataiból tudjuk, hogy ő magát a Nyugat és a világ többi része ellen fellépő, Oroszország érdekeit védő erős hagyomány részének tekinti” – mondta.
A Kreml vezetője nagyra értékeli a Trumppal való kapcsolatot, és nem akarja felbosszantani őt, azonban „egyszerűen van egy legfontosabb prioritása: Putyin nem engedheti meg magának, hogy csak azért vessen véget a háborúnak, mert Trump azt akarja” – mondta a második orosz forrás.
A Kreml gondolkodásmódját jól ismerő harmadik személy szintén azt mondta, hogy
Ukrajna az elmúlt három hónapban szenvedte el 2025 legnagyobb területi veszteségeit, köztük 502 négyzetkilométert júliusban, a finnországi Black Bird Group katonai elemzőközpont szerint.
Oroszország Ukrajna területének összesen körülbelül egyötödét foglalta el.
Az orosz vezérkar azt mondta Putyinnak, hogy az ukrán front két-három hónap alatt összeomlik, mondta az első forrás.
Oroszország legutóbbi területszerzései azonban pusztán területi szempontból viszonylag csekélyek maradnak: a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies nevű agytröszt júniusban közzétett jelentése szerint tavaly eleje óta Oroszország mindössze 5000 négyzetkilométert hódított meg Ukrajnától, ami az ország teljes területének kevesebb mint 1 százaléka.
Orosz háborús bloggerek szerint Moszkva erői a jelenlegi nyári offenzíva során olyan területeken akadtak el, ahol a terep és a sűrű városi környezet Ukrajnának kedvezett, de úgy értékelik, hogy más területeket gyorsabban el lehet foglalni.
Trump szankciókkal való fenyegetése „fájdalmas és kellemetlen” volt, de nem katasztrófa, mondta a második forrás. A harmadik forrás szerint Moszkvában az a vélemény uralkodik, hogy „nem sokat tehetnek velünk”.
Az sem volt egyértelmű, hogy Trump végrehajtja-e ultimátumát, mondta ez a személy, hozzátéve, hogy „már korábban is fenyegetőzött”, de aztán nem tett semmit, vagy meggondolta magát.
A forrás azt is elmondta, hogy nehéz elképzelni, hogy Kína Trump utasítására abbahagyná az orosz olaj vásárlását, és hogy Trump intézkedései visszaüthetnek, mert az olajárak emelkedéséhez vezethetnek.
Körülbelül 300 milliárd dollárnyi központi banki vagyont fagyasztottak be külföldi joghatóságok.
Oroszország háborús képességei azonban nem csökkentek, részben az észak-koreai lőszerellátásnak és a Kínából importált kettős felhasználású alkatrészeknek köszönhetően, amelyek fenntartották a fegyvergyártás hatalmas növekedését. A Kreml többször is kijelentette, hogy Oroszország bizonyos „immunitással” rendelkezik a szankciókkal szemben.
Trump elismerte Oroszország ügyességét a szankciók kijátszásában. „Ravaszak és nagyon jól el tudják kerülni a szankciókat, úgyhogy meglátjuk, mi lesz” – mondta a hétvégén újságíróknak, amikor megkérdezték, hogyan reagálna, ha Oroszország nem egyezne bele a tűzszünetbe.
Az első orosz forrás megjegyezte, hogy Putyin a konfliktus folytatásával hátat fordított az Egyesült Államok márciusban tett ajánlatának, miszerint Washington teljes tűzszünet elfogadásáért cserébe feloldaná az amerikai szankciókat, elismerné Oroszország 2014-ben Ukrajnától annektált Krím-félsziget feletti jogait, és elismerné Oroszország de facto ellenőrzését a 2022 óta elfoglalt területek felett.
A forrás „fantasztikus lehetőségnek” nevezte az ajánlatot, de hozzátette, hogy a háború leállítása sokkal nehezebb, mint annak megkezdése.
Eközben kedden az amerikai külügyminisztérium napi sajtótájékoztatóján elhangzott:
Tammy Bruce külügyi szóvivő elmondta, hogy Dánia, Norvégia és Svédország fizeti majd 500 millió dollár értékű, amerikai katonai eszközöket tartalmazó szállítmányt, míg hétfőn Hollandia közölte, hogy több mint 500 millió dollár értékű, fegyverzetből, és lőszerből álló további katonai
csomagot finanszíroz, köztük Patriot rakétákat.
A szóvivő Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövetének szavait idézve úgy fogalmazott, hogy a csúcskategóriás amerikai eszközök lehetővé teszik, hogy Ukrajna megvédje kritikus infrastruktúráját, és civilek életét, miközben képes folytatni a harcot egy tartós tűzszünet eléréséig.
Tammy Bruce hozzátette, hogy
A külügyi szóvivő megerősítette, hogy Steve Witkoff elnöki különleges megbízott a héten Oroszországba utazik, és megismételte, hogy Trump elnök „nem elégedett Oroszországgal, de továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás iránt”.
Orosz harci drón lépett litván légtérbe, azonnal riadóztatták a NATO-t
A litván kormány két minisztere a NATO „azonnali” légvédelmi segítségét kérte kedden, miután kiderült, hogy egy, a múlt héten a területén talált orosz drón robbanóanyagot szállított.
Kestutis Budrys külügyminiszter az X-en megjelent közleményében azt írta, hogy Dovile Sakaliene védelmi miniszterrel együtt levelet küldtek Mark Rutte NATO-főtitkárnak, akitől „azonnali intézkedéseket” kértek Litvánia légvédelmi képességének megerősítésére, miután „július 28-án egy Fehéroroszország területéről berepülő orosz katonai drón megsértette a litván légteret”.
Hozzátette, hogy „ez már a második ilyen eset kevesebb mint egy hónap leforgása alatt, és hasonló légtérsértéseket jelentettek a közelmúltban más szövetségesek is, ami arról tanúskodik, hogy egy valós és egyre nagyobb fenyegetésről van szó”. A drón berepülését – amely a litván főváros, Vilnius több kerülete felett is áthaladt – több szemtanú is észlelte, végül augusztus 1-jén, egy katonai kiképzőterületen találták meg. A hatóságok a vizsgálat eddigi adatai alapján megállapították, hogy a légtérsértést egy olyan orosz gyártmányú Gerbera drón követhette el, amelyet az orosz hadsereg többnyire zavarórepülésre, az Ukrajna ellen végrehajtott légicsapásai támogatására használ.
Nida Grunskiene litván főügyész újságíróknak nyilatkozva elmondta: a „nyomozás folyamatban van, de a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint a drón véletlenszerűen léphetett be Litvánia légterébe, majd ellenőrzése során kiderült, hogy egy két kilogrammos töltettel ellátott robbanószerkezetet hordozott, amelyet sikeresen hatástalanítottak a helyszínen”. A védelmi miniszter úgy vélte, hogy a drónt az ukrán légvédelem zavarhatta meg, még mielőtt belépett volna a litván légtérbe. A litván külügyminiszter közleményében azt is hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország felelőssége lenne az ilyen incidensek megelőzése.
„Ha Fehéroroszország nem tesz intézkedéseket a hasonló esetek elkerülése és az esetleges károk minimalizálása érdekében, akkor Litvánia politikai és egyéb intézkedésekkel fog válaszolni” – emelte ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!