Elutasítás. AZ EU szerint Trumpnak tiszteletben kell tartania Dánia szuverenitását
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az Európai Unió, illetve külön Németország és Franciaország is elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök Grönland megszerzésére vonatkozó szándékát.
2025. január 09., 09:252025. január 09., 09:25
Tiszteletben kell tartani minden ország, így Grönland vonatkozásában Dánia szuverenitását is – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője, a brüsszeli végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatója keretében, Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentése nyomán feltett újságírói kérdésre válaszolva szerdán.
Az uniós bizottsági sajtótájékoztatón Anitta Hipper külügyi kérdésekben illetékes szóvivő közölte: az Európai Bizottság folytatni fogja a szoros együttműködést célzó, a transzatlanti kapcsolatok megerősítését folytató politikáját a következő washingtoni adminisztrációval is a közös, kulcsfontosságú érdekek mentén.
Olof Gill, egyebek közt gazdaságbiztonsági és kereskedelmi kérdésekben illetékes szóvivő az mondta,
Közölte, az Európai Unió az Egyesült Államokban tartott novemberi választások minden lehetséges kimenetelére felkészült, beleértve a kereskedelmi szempontokat is. Az EU célja kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítása az Atlanti-óceán mindkét partján, a felek kölcsönös érdekében.
– fogalmazott Olof Gill.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hozzátette: teljes mértékben teoretikus kérdésről van szó, amellyel az uniós bizottság nem kíván foglalkozni.
„Sok fenyegetés volt már, amelyek nem valósultak meg. Jelen pillanatban nem látjuk szükségét annak, hogy a már elmondottakon túl lépéseket legyünk” – tette hozzá az uniós szóvivő.
Eközben Németország és Franciaország óva intette Donald Trumpot Grönland fenyegetésétől, miután a megválasztott amerikai elnök nem zárta ki, hogy katonai erőt alkalmazzon Dánia autonóm területének elfoglalására.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint „nyilvánvalóan nem kérdés, hogy az Európai Unió hagyja, hogy a világ más nemzetei megtámadják szuverén határait”.
Kedden Trump megismételte Grönland megszerzésére irányuló szándékát, mondván, hogy az északi-sarkvidéki sziget „kritikus” a nemzeti és gazdasági biztonság szempontjából.
Trump többször kifejezte érdeklődését Grönland megvásárlása iránt, és már 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt is felvetette az ötletet.
Dánia, az USA régi szövetségese, világossá tette, hogy Grönland nem eladó, és hogy az a lakosaié.
Scholz kancellár szerint „bizonyos értetlenség” tapasztalható a következő amerikai kormányzat részéről érkező nyilatkozatokkal kapcsolatban.
„A határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az keleten vagy nyugaton van”.
Dánia az Egyesült Államok vezette NATO tagja, akárcsak Németország és Franciaország.
Scholz hangsúlyozta, hogy „a NATO a védelmünk legfontosabb eszköze és a transzatlanti kapcsolatok központi eleme”.
Jean-Noël Barrot szerdán korábban a France Inter rádiónak nyilatkozva elmondta:
„Olyan korszakba léptünk, amelyben visszatér a legerősebbek túlélése? Akkor a válaszom igen. Tehát, hagynunk kell, hogy megfélemlítsenek és eluralkodjon rajtunk az aggodalom? Egyértelműen nem. Fel kell ébrednünk, fel kell építenünk az erőnket” – tette hozzá a francia külügyminiszter.
Németország és Franciaország az EU két vezető tagja, gyakran nevezik őket az EU fő mozgatórugójának.
Nehéz azonban elképzelni, hogy az EU hogyan tudna megakadályozni egy esetleges támadást. Saját védelmi képességekkel ugyanis nem rendelkezik, és a 27 tagállam többsége a NATO tagja.
Blinken: nem rohanjuk le Grönlandot
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán elutasította Donald Trump megválasztott elnök megjegyzéseit arról, hogy át akarja venni az ellenőrzést Grönland felett, mondván, hogy ez egy rossz ötlet, amelyet nem érdemes megvitatni.
„A Grönlanddal kapcsolatban megfogalmazott elképzelés nem jó ötlet, nem fog megvalósulni, és nem érdemes az időt vesztegetni a megvitatására” – mondta Blinken újságíróknak párizsi látogatásán, hivatalából való távozása előtti utolsó külföldi útján.
Az amerikai külügyminiszter Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter társaságában azt mondta, hogy az Egyesült Államok „erősebb” és „hatékonyabb”, ha együttműködik a szövetségeseivel ahelyett, hogy „olyan dolgokat mondana és tenne, amelyek elidegenítik őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!