
Nem érdemes módosítani a román–magyar alapszerződést, mert hosszú tárgyalásokkal és beláthatatlan eredménnyel járna – jelentette ki Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri megbízott az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
2015. szeptember 13., 18:212015. szeptember 13., 18:21
Az Orbán-kormány illetékes az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) múlt heti kezdeményezésére reagált, amely a bukaresti külügyminisztériumnál tett javaslatot az 1996-ban szentesített államközi megállapodás felülvizsgálatára. Az EMNP szerint a módosítást a kétoldalú kapcsolatokban szükséges új bizalmi viszony kialakítása indokolná.
Kalmár Ferenc a közszolgálati televízióban kifejtette: elvi lehetőség van arra, hogy módosítsák a román–magyar alapszerződést, ha mindkét fél egyértelműen azt szeretné, hogy vizsgáljanak felül bizonyos részeket, vagy kiegészítenék a dokumentumot újabb megállapodási pontokkal. A miniszteri megbízott szerint inkább nyomás alatt kellene tartani a román kormányt, hogy tartsa be a szerződésben foglaltakat, így a helyi kisebbségek létrehozhatnák például az autonóm intézményrendszerüket.
Mint arról beszámoltunk, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy levélben kérik Bogdan Aurescu román külügyminisztert, kezdeményezze a román-magyar alapszerződés módosítását. „Az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a térség országainak együttműködésére, a román-magyar kapcsolatokban új bizalmi viszonyt kell kialakítani, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a román kormány megváltoztatja Erdélyre és a magyarságra vonatkozó politikáját\" – mondta Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke szerint a kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát kellene beilleszteni a szerződésbe, és hivatkozni kellene azokra az ajánlásokra, amelyeket az Európa Tanács e tárgyban fogadott el az alapszerződés 1996-os aláírása óta.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!