2011. január 31., 14:512011. január 31., 14:51
Az izraeli vezetők a hét végén elküldött üzenetükben hangsúlyozzák, hogy „a Nyugat és az egész Közel-Kelet érdeke az egyiptomi rendszer stabilitásának fenntartása – folytatja a lap. – Ezért fékezni kell a nyilvános bírálatokat Hoszni Mubarak elnökkel szemben.”
A hírt átvevő katonai rádió szerint ez az Egyesült Államoknak és azoknak az európai országoknak a bírálatát jelenti, amelyek már nem támogatják Mubarak elnök kormányzatát.
Újságírói kérdésre Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lap információját, a külügyminisztérium szóvivője pedig még nem volt elérhető.
Izraeli illetékeseket idézve a Háárec arról is beszámolt, hogy a külügyminisztérium irányelveket küldött mintegy tucatnyi „kulcsfontosságú” országban – az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában, Oroszországban és más európai országokban - működő nagykövetségének, arra kérve a nagyköveteket, hogy beszélgetőpartnereiknek hangsúlyozzák „Egyiptom stabilitásának fontosságát”, és mielőbb juttassák el nekik ezt az üzenetet.
Az izraeli vezetők eddig nemigen hallatták hangjukat az egyiptomi tüntetéshullámmal kapcsolatban, és Netanjahu is arra intette minisztereit, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól ez ügyben. Ő maga csak annak kijelentésére szorítkozott vasárnap, hogy Izrael meg akarja őrizni a békét Egyiptommal, valamint „a regionális stabilitást és biztonságot”.
Simon Peresz izraeli államfő első nyilvános állásfoglalásában Mubarak mellett emelt szót: „Nagyon tiszteltük, és még mindig tiszteljük Mubarak elnököt. Nem állítjuk, hogy minden cselekedete helyes volt, de tett egy dolgot, amiért hálásak vagyunk neki: megőrizte a békét a Közel-Keleten” – mondta az elnök, amikor jeruzsálemi rezidenciáján fogadta az új nagyköveteket.
Saul Mofaz, a kneszet védelmi és külügyi bizottságának elnöke hétfőn azt mondta a közrádióban, hogy Izraelnek „nem szabad beavatkoznia az egyiptomi belügyekbe”, s „legfőbb érdekünk a békeszerződés megőrzése, amint Mubarak elnök tette az elmúlt harminc évben”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „figyelmesen tanulmányoznunk kell az amerikai kormányzat magatartását: az Egyesült Államok értésre adta, hogy egyik szövetségesének (Mubaraknak) nyújtott feltétlen támogatása valójában igen részleges támogatást jelent”.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.