Mráz Ágoston Sámuel a Krónikának: nem a külhoni magyarok döntötték el

– Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos részeredmények ismeretében úgy fogalmazott, hogy a Fidesz–KDNP európai rekordot, az európai pártok közül a legnagyobb arányú támogatást érte el a vasárnapi országgyűlési választáson. Mivel magyarázható, hogy a politikai alakulatokat általában erodáló négy év kormányzás után ismét kétharmad közeli eredményt sikerült elérniük a magyar kormányerőknek?

– Ez több okra vezethető vissza. Bár néhány százezer fős lemorzsolódást észre kell venni – aminek egyik oka az alacsony részvétel, a másik az, hogy a Fidesz szavazótábora csökkent a 2010-es csúcsponthoz képest –, a Fidesz szavazóinak jelentős része láthatóan elégedett volt a kormányzás teljesítményével.

Mráz Ágoston Sámuel
1980-ban született Budapesten. 2005-ben szerzett politológus diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, háromszoros köztársasági ösztöndíjasként. Ugyanabban az évben megkezdte doktori tanulmányait az egyetemen, 2010 óta egyetemi tanársegéd. Érdeklődési területe az európai és különösen a német belpolitika, valamint a vallás és a politika kapcsolata. 2002/2003-ban a magyar Országgyűlés, 2005-ben pedig a német Bundestag gyakornokaként szerzett tapasztalatokat a politikai életből. 2003/2004-ben a berlini Studienkolleg tagja, 2008-ban az Egyesült Államok külügyminisztériumának ösztöndíjasa, az elnökválasztási kampány megfigyelője volt. A magyar tulajdonú elemző és kutató, nonprofit cégként működő Nézőpont Intézet szakmai vezetője 2006-os alapítása óta, 2010-től vezérigazgatója.

A másik ok a baloldali alternatíva hiánya. A hiteles alternatíva hiányára gondolok, hiszen a mostani választási eredmény visszaigazolja az elmúlt évek közvélemény-kutatásait, és egyértelműen megmutatta, hogy 2010-hez képest elért enyhe korrekciója ellenére a magyar baloldal beragadt középpárti szinten, és nem igazi kihívója a Fidesz–KDNP pártszövetségnek.

A harmadik ok természetesen a választási rendszer. Ami a pártszimpátia-különbségekre nem hat ki, tehát nem ez a felelős azért, hogy a Fidesz–KDNP megnyerte, a baloldal pedig elveszítette ezt a választást, hiszen a választópolgárok nem a rendszer, hanem a szimpátiájuk alapján adják le a szavazatukat.

De a mandátumelosztásra hatása van, és ez a kétharmad közeli eredmény alapvetően a választási rendszerünknek köszönhető. Ami se nem jó, se nem rossz. Ha Németországban lett volna választás, akkor a Fidesz a mandátumok körülbelül ötven százalékát szerezte volna meg, mert az ottani sokkal arányosabb rendszer, Nagy-Britanniában pedig a kilencven százalékát, a magyar választási rendszer szerint ugyanakkor most 65–67 százalék között mozog a kormányzó párt eredménye.

– A most véget ért ciklusban a kormányerők fajsúlyos intézkedései között szerepelt az alkotmány és a választójogi törvény módosítása, az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika és a rezsicsökkentés. Milyen alapvető lépések várhatók a harmadik Orbán-kormány idején?

– Azt gondolom, hogy elsősorban az előző ciklusban végrehajtott intézményi reformok konszolidációja lesz a feladat. Gazdaságpolitikai értelemben a magyar modellnek a sikerét kell még jobban megalapozni, illetve bizonyítani. A pénzügyi stabilitás, az infláció, lassacskán pedig a munkahelyteremtés tekintetében is mutatott már fel sikereket ez a modell, de ahhoz, hogy valóban minket irigyeljen Európa, még bőven van tennivaló.

Azt várom, hogy nagy hangsúlyt fektet a következő kormány a nyugdíjrendszer megerősítésére, hiszen a nyugat-európai jóléti államok válságával szemben a magyar modell egyik nagy erőssége lehetne, ha egy biztos időskort garantálna minden dolgozó embernek. Harmadrészt elhangzott a miniszterelnök szájából is, hogy a devizahitelesek problémájára – ami a magyar középosztály gerincét törte meg, egymillió háztartást tett adóssá, visszafizethetetlen adóssággal megterhelve őket – gyors megoldást fog kínálni a kormány.

És soroljuk ide még a külpolitikát vagy a nemzeti érdekérvényesítést, amiben nem várok változtatást. Ha szükséges, akkor a harmadik Orbán-kormány is felvállal konfliktusokat a nemzeti érdekérvényesítés céljából. Azt gondolom, hogy az előző ciklushoz képest kevesebb csatamező lesz a nemzetközi érdekérvényesítésben, de azok, amelyek nyitva maradnak – például a földkérdés ügyében –, ott a csatát meg fogja vívni a leendő kormány is, és nem fog rossz békére törekedni minden áron, hanem a nemzeti érdekérvényesítés lesz számára a jövőben is a legfontosabb.

– Az idei választások nagy vesztese a zászlajára a kormányváltás szlogenjét tűző baloldali összefogás. Mi lehet az oka annak, hogy a Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc fémjelezte koalíciónak még csak megszorongatni sem sikerült a Fideszt?

– Ennek nagyon sok oka van. Túl azon, hogy kampánytechnikai szempontból kudarcos kampányon vannak túl, illetve hogy az előbb felsorolt szereplők egymásnak legalább annyira riválisai a túlélésért folytatott politikai küzdelemben, mint a politikai ellenfeleik számára, mélyebb okokat is ide lehet sorolni.

A magyarországi baloldal elveszítette kormányképességét, nincsenek válaszai az EU gazdasági válságára vagy a magyar gazdasság és társadalom problémáira, csak üres ígéreteket fogalmaztak meg a kampány során. És folytathatnám azzal, hogy a történelmi múlthoz, de a 2010 előtt elkövetett hibákhoz és bűnökhöz való viszonyukat sem tisztázták. Amit mi sem jelképezett jobban, mint hogy a személyi tabló változatlan maradt 2010 után is.

– Mi lesz a sorsa ennek a baloldalnak? Mire utalhatott Gyurcsány azzal, hogy mindent elkövet azért, hogy ne töltse ki a mandátumát az új kormány? Radikalisabb fellépésre számíthatunk részükről?

– Gyurcsány Ferenc már nehezen tudja fokozni a radikalizmusát. Már az előző ciklusban sok vad állítást fogalmazott meg, éhségsztrájkolt is a parlament előtt, médiaakciók is bőven kijutottak nekünk az elmúlt években. Ezek a szavak azt jelentik, hogy Gyurcsány megpróbál a baloldal vezető pozíciójára törni, amihez az szükséges, hogy magát Orbán Viktor ellenfeleként mutassa a baloldali szavazók számára, és a miniszterelnök egyetlen kihívójaként tudjon megjelenni. Ezeket a szavakat én így értelmezném. Konkrét akcióterv nem hiszem, hogy lapulna mögötte, de kijelentésével Mesterházy Attila kampánykudarcát próbálja ellensúlyozni.

Egyébként a baloldalra egy egymással szembeni nyílt konfliktus vár. Idén januárban kötöttek ideiglenes megállapodást, akkor elásták a csatabárdot, de mindannyian jól megjegyezték, hogy hová, és ezt most újra ki fogják ásni. Már a mai nap (hétfőn – szerk. megj.) folyamán hivatalosan elindul az európai parlamenti választási kampány, ahol egyértelműen egymással szemben indulnak ezek a pártok. Ez arányos választási rendszer az EU valamennyi országában, tehát feketén-fehéren ki fog derülni, mely pártnak mekkora a támogatottsága, hogyan is viszonyul egymáshoz a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és az Együtt PM.

Azok a számok pedig el fogják dönteni az őszi önkormányzati választáson is az erőviszonyokat ezen pártok között. Arra lehet számítani, hogy nyílt, egymással szembeni konfliktus fog kialakulni a baloldali alakulatok között. A számukra meglepően rossz eredmény értelmezését el kell végezniük, meg kell találniuk, ki vagy kik, mi vagy mik a felelősek azért, hogy a várakozásaik alatt teljesítettek.

– Most először szavaztak az országgyűlési választásokon a külhoni magyarok, mégpedig 95 százalékos többséggel a Fideszre. Számítani kell-e arra, hogy az állampolgárság kiterjesztését és a szavazati jog megadását ellenző baloldal a határon túliakat teszi majd felelőssé a Fidesz esetleges kétharmadáért?

– Nagyon remélem, hogy nem követi el ezt a hibát a baloldal, mert a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampányában elkövetett hibáik, akkori felelőtlen kijelentéseik árát mind a mai napig fizetik. Ha akkor nem lettek volna elutasítóak a határon túli magyarokkal szemben, biztos vagyok benne, hogy 2014-ben nem ez az eredmény születik a listás szavazáson.

Ahelyett, hogy a határon túli magyarokat hibáztatnák azért, hogy a Fideszt támogatták, bölcsebben járnának el, ha saját magukban keresnék a hibát, arra keresve a választ: a külhoni magyar állampolgárok miért gondolkodnak így. Azonban a teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy ilyen üzenet egyelőre nem hangzott el a baloldali pártok részéről. Lehet, hogy a baloldalon belül kialakuló pártversenynek része lesz az egymással szembeni üzengetés, lehet, hogy más arcélt fog felvállalni az MSZP és mást a Gyurcsány-féle DK, de egyelőre hétfő délutánig ezt a felelőtlen értelmezést nem vállalták föl.

Ennek szerintem az alapvető oka az, hogy a Fidesz–KDNP belföldi, országos támogatottsága és a baloldal országos támogatottsága között olyan hatalmas a különbség, hogy itt pár százalékpont, pár tízezer szavazat érdemi elmozdulást nem jelentene. Pár tízezer embert nem lehet felelőssé tenni azért, hogy ilyen eredmény született, a baloldalnak sokkal inkább a saját háza táján kellene körülnéznie.