A szevasztopoli hadikikötő és az ott horgonyzó orosz Fekete-tengeri Flotta létfontosságú eleme Vlagyimir Putyin elnök tágabb katonai geopolitikai ambícióinak, ezért elemzők szerint a flotta bebiztosításának vágya és a kikötő elvesztésétől való félelem az egyik oka annak, hogy Moszkva a teljes Krím félsziget bekebelezésén mesterkedik.
2014. március 10., 16:172014. március 10., 16:17
Geopolitika
Szevasztopol, illetve a Fekete-tengeri Flotta stratégiai fontossága nem új keletű kérdés Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik legalapvetőbb célja.
Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő két kulcsfontosságú szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra – és ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt is veszélybe sodorta.
A flotta fontossága az utóbbi években sem csökkent. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom – mondta Lee Willett, a Jane\'s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője.
A flotta egyes hajói részt vettek a 2008-as orosz–grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos kikötő, míg a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.
Putyin aggódik
Putyin erőteljes krími fellépését orosz elemzők szerint egyértelműen az motiválta, hogy attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Putyinnak minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című moszkvai folyóirat szerkesztője, aki szerint Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek.
Szevasztopol egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják, és a rossz időjárás miatt olykor le kell zárni azt. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.
Oda a fény
Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Habár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó – köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró – tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két-három hajót küldik ki a Földközi-tengerre.
Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4-1 arányban osztották fel a fekete-tengeri szovjet haditengerészeti kapacitásokat a két utódállam között. Az utóbbi napokban ezt az erőfölényt ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a Krím félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását.
Szítanak és gerjesztenek?
Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandaterjesztésből és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket, egyebek mellett egy helyi tévéadón és újságon keresztül tüzelik az ukránellenes és oroszbarát hangulatot. Emiatt már Viktor Juscsenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!