Hirdetés

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt

Ukrajna

Új utak. Volodimir Zelenszkij és Nicușor Dan megállapodása nyomán Románia biztosítja az útvonalakat az Ukrajna számára szánt kőolajtermékeknek

Fotó: Presidency

Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.

Balogh Levente

2026. szeptember 04., 15:022026. szeptember 04., 15:02

Az új útvonalak további alternatívát kínálnak Ukrajna számára a kőolajtermékek szállításához, miután az ország infrastruktúráját és logisztikai útvonalait folyamatosan támadja Moszkva hadserege.

Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter szerint a megállapodások a Volodimir Zelenszkij ukrán és Nicușor Dan román elnök közötti közelmúltbeli találkozó eredményeként jöttek létre.

Hirdetés

A bejelentést még szerdán tette egy ülés után, amelyen az üzemanyag-piaci helyzetéről és az ellátás fenntartásához szükséges intézkedésekről tárgyaltak a háború által okozott kockázatok fényében.

Smihal kiemelte, hogy

különös figyelmet fordítanak a Románián átvezető útvonalra.

„Konkrét megállapodásokra jutottunk a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről. Kormányzati szinten dolgozunk azok végrehajtásán” – nyilatkozta az ukrán miniszter, akit a Ukrainian Shipping Magazine (USM) című szaklap idézett.

Az ukrán tisztségviselő kiemelte, hogy az ukrán üzemanyag-piac továbbra is „ellenőrzött és kiegyensúlyozott”, és a rendelkezésre álló források fedezni tudják a fogyasztók jelenlegi igényét.

Kijev azonban intézkedéseket hoz az ellátás fenntartása érdekében arra az esetre, ha a katonai kockázatok hatással lennének a meglévő útvonalakra.

Az ukrán kormány egy kísérleti projektet is indított az üzemanyag földalatti tárolására.

A hatóságok egy földalatti tárolóhálózatot szándékoznak létrehozni a kőolajtermékek biztonságos tárolása érdekében, és ezzel párhuzamosan növelni kívánják az üzemanyag-tartalékokat.

A prioritás a védelmi célokra és a kritikus infrastruktúrához szükséges gázolaj-ellátás biztosítása.

Az alternatív útvonalak bővítése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az orosz támadások miatt, amelyek Ukrajna déli részének közlekedési, kikötői és energetikai infrastruktúráját érintik.

Kedden Oroszország ismét támadta az Odesszai régiót, megrongálva az exportinfrastruktúrát, valamint az orlivkai határátkelőt, amely a Duna ukrán partján, Isacceával szemben található.

A fekete-tengeri ukrán kikötők elleni támadások arra késztették Kijevet, hogy a szállítmányok egy részét a dunai kikötőkbe és a nyugati határ mentén húzódó vasútvonalakra irányítsa át.

A Romániához közeli Renyi és Izmajil kikötők így egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az ukrán logisztika szempontjából.

Ezeket az útvonalakat mind Ukrajna exportja, mind importja során használják, beleértve az ország üzemanyag-ellátását is.

A dunai útvonalakra nehezedő nyomás augusztus végén is érezhető volt, amikor körülbelül 80 hajó várakozott arra, hogy a Dunán át bejusson az ukrán kikötőkbe.

Az üzemanyag-szállítmányok ugyanakkor elsőbbséget élveztek.

Románia és Ukrajna már márciusban megállapodott az energetikai együttműködés kiterjesztéséről.

Volodimir Zelenszkij márciusi Bukaresti látogatása során a két elnök többek között egy energetikai együttműködésről szóló keretmegállapodást írt alá.

A megállapodás kiterjed a határon átnyúló infrastruktúra és a közlekedés fejlesztésére is, olyan projektek mellett, mint a Csernyivci és Suceava közötti távvezeték építése, valamint annak lehetősége, hogy Románia igénybe vegye Ukrajna földalatti gáztározóit.

Nem csak az üzemanyag-szállítás terén működik együtt a két ország: Oana Țoiu román külügyminiszter szintén a napokban jelentette be, hogy

Románia támogatja az ukrán gabona tranzitjának növelését a romániai Konstanca kikötőjén keresztül a Közel-Kelet és Afrika országaiba.

A külügyminiszter ezt az EU külügyminisztereinek Írországban tartott informális találkozója előtt jelentette be.

„Hozzá szeretnénk járulni az élelmiszerárak csökkentéséhez, hogy minél több embernek legyen biztos hozzáférése az élelmiszerhez. Ennek érdekében támogatjuk az ukrán gabona tranzitját” – jegyezte meg Țoiu.

Hozzátette, hogy a globális gabonaár-index emelkedett, és jelenleg körülbelül 6–7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért mutató.

A miniszter elmondta, hogy a tranzit növelésének logisztikai lehetőségeiről tárgyaltak a közelmúltban Moldovában tartott találkozón, amelyen részt vett Maia Sandu moldovai elnök, valamint Nicușor Dan román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Idézet
Az ukrán gabona Konstanca kikötőjébe, majd onnan »szolidaritási útvonalakon« keresztül a Közel-Keletre és Afrikába történő szállításának lehetősége az ukrán gazdaság számára is biztosítja a további fejlődéshez szükséges stabilitást”

– hangsúlyozta Țoiu.

Megjegyezte, hogy az ukrán gabona más kontinensekre történő irányítása egyidejűleg védi az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek hazai piacát, és hozzájárul ahhoz, hogy a közel-keleti és afrikai országok számára megfizethető élelmiszer álljon rendelkezésre.

Korábban arról beszámoltak, hogy Ukrajna és Románia közös koordinációs központot hoz létre a Sulina-csatornán közlekedő hajók forgalmának felgyorsítása érdekében.

Ugyanakkor

Románia nem csupán az üzemanyag-szállítás szempontjából fontos partnere Ukrajnának: Lengyelország után a második legfontosabb tranzitútvonal a nyugati szövetségesek által Ukrajnának küldött katonai támogatások számára.

Ezért is támadják az oroszok rendszeresen azokat az útvonalakat, amelyeken Románia irányából érkezhetnek szállítmányok Ukrajnába.

Trump: Európa fizesse ki az Ukrajnának küldött katonai támogatást!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy felkéri az európai országokat, hogy térítsék meg Washingtonnak az Ukrajnának Joe Biden volt elnök idején nyújtott lőszert és katonai segélyt.
A követelés annak fényében merült fel, hogy Trump egyre nagyobb haragot táplál az európai és NATO-tagállamok iránt amiatt, hogy azok nem hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok Irán elleni, hat hónapja elhúzódó háborújához. „A Biden-kormányzat sokkal több lőszert adott oda Ukrajnának – számukra teljesen ingyen – mint amennyit mi Iránban felhasználtunk” – írta Trump egy Truth Social-bejegyzésben.
„Több százmilliárd dollárt adtunk Ukrajnának és a NATO-nak ingyen, amit Európa fizetett volna – ha megkérték volna őket –, de mi visszaköveteljük azt a pénzt, bár kissé késve.” ‌‌‌‌
A bejegyzésben Trump élesen bírálta azokat a médiaértesüléseket is, amelyek szerint az amerikai hadseregnek az Irán elleni háború miatt fogyóban vannak a rakétakészletei. ‌‌‌‌
„Azoknak az áruló szemeteknek, akik nem hajlandók pontosan beszámolni az iráni katonai műveletünkről: gyakorlatilag korlátlan mennyiségű közepes és magas minőségű lőszerrel rendelkezünk, sokkal többel, mint amennyit valaha is felhasználhatnánk erre, vagy bármely más háborúra (ami rendkívül valószínűtlen!), amely elképzelhetetlenül is bekövetkezhetne” – írta az amerikai főparancsnok. ‌‌‌‌
Trump korábban válaszul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésére, hogy biztosítsanak több Patriot-rendszert a légvédelmi eszközök kritikus hiánya miatt – amely rekordszámú civil halálesetet okozott Ukrajna-szerte –, Trump maga is kijelentette augusztus 7-én, hogy a katonai segélyek kimerítették az amerikai készleteket‌‌‌‌„Mi is rakétákat akarunk” – mondta Trump. „Biden 300 milliárd dollár értékű lőszert adott (Zelenszkijnek).”
Nem világos, honnan származik Trump „300 milliárd dolláros” adata – korábban azt állította, hogy Biden 500 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának, míg Zelenszkij szerint az összeg körülbelül 100 milliárd dollár.
Ugyanakkor a hivatalosan elérhető adatok szerint az Egyesült Államok a Biden-érában nagyjából 66 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának.

Vizsgálat indul Ukrajnában, miután egymásra lövöldöztek az SZBU és a HUR emberei
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) és a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési igazgatósága (HUR) közötti konfliktus okának kiderítésére – közli a Reuters hírügynökség.
A vita egy orosz nacionalista aktivista kilenc napos eltűnése után robbant ki, aki az Oroszország elleni háborúban az ukrán erők oldalán harcolt. A férfi azt állította, hogy az SZBU őrizetbe vette és arra kényszerítette, hogy aláírjon egy nyilatkozatot, amelyben elismerte, hogy együttműködött az orosz hírszerző szolgálatokkal; ezt a vallomást később visszavonta.
Csütörtökön Kijev belvárosában utcai összecsapásra került sor az aktivista lakásának átkutatását követően. Az SZBU ügynökei tüzet nyitottak a HUR egyik egységének tagjaira, hármat közülük megsebesítve, a szolgálat pedig azt állította, hogy azért lépett fel, hogy megakadályozzon egy Moszkva által szervezett, Kreml-ellenes orosz aktivisták elleni merényletkísérletet. „Fontos, hogy kiderüljön az igazság. És hogy ne fordulhassanak elő többé ilyen helyzetek” – mondta Zelenszkij éjszakai videóüzenetében. Hozzátette, hogy „a belső vizsgálat eredményei alapján” kiértékelik sor az SZBU és a HUR vezetőségének tevékenységét, és úgy vélte, hogy „teljesen helyes, ha mindkét felet felelősségre vonják”, mivel mindkettő „pontosan úgy járt el, ahogyan nem kellett volna”.
Két, az érintett szolgálatoknál dolgozó katonát értesítettek arról, hogy gyanúsítottak az incidenssel kapcsolatban. Az elnök már elbocsátotta az SZBU államtitkok védelméért felelős osztályának vezetőjét, Oleh Hramovot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 04., péntek

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait
Hirdetés
2026. szeptember 03., csütörtök

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait

Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait
2026. szeptember 03., csütörtök

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?

Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?
2026. szeptember 02., szerda

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán

A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán
Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

Trump felkelésre szólítja az irániakat, miközben az amerikai és az iráni hadsereg ismét egymást lőtte

Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.

Trump felkelésre szólítja az irániakat, miközben az amerikai és az iráni hadsereg ismét egymást lőtte
2026. szeptember 02., szerda

Egyre fokozódik a német–orosz feszültség a hibrid háborús vádak miatt, egyeztet az EU és a NATO

Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.

Egyre fokozódik a német–orosz feszültség a hibrid háborús vádak miatt, egyeztet az EU és a NATO
2026. szeptember 01., kedd

Moszkva: minek támadna Oroszország a NATO-ra?

Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.

Moszkva: minek támadna Oroszország a NATO-ra?
Hirdetés
2026. szeptember 01., kedd

A szlovákok segítenek Romániának az ország légterét megsértő drónok felderítésében

A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.

A szlovákok segítenek Romániának az ország légterét megsértő drónok felderítésében
2026. szeptember 01., kedd

Lebombáztak az oroszok egy ukrán–román határátkelőt

Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.

Lebombáztak az oroszok egy ukrán–román határátkelőt
2026. augusztus 31., hétfő

Orosz nagykövet: a Nyugat egy Oroszország elleni háborúra készíti fel Moldovát, ezért felfegyverzi

A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.

Orosz nagykövet: a Nyugat egy Oroszország elleni háborúra készíti fel Moldovát, ezért felfegyverzi
Hirdetés
Hirdetés