
Hiába az ígéret. Moszkva hadereje péntekre virradóra is légicsapásokat mért ukrajnai célpontokra
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Oroszország beleegyezett abba, hogy Donald Trump amerikai elnök kérésére február 1-jéig tartózkodik Ukrajna megtámadásától – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
2026. január 30., 13:352026. január 30., 13:35
„Trump elnök arra kérte Putyin elnököt, hogy egy hétig, február 1-jéig tartózkodjon a Kijev elleni támadásoktól, amíg kedvező feltételek alakulnak ki a tárgyalásokhoz. [...] Igen, Trump elnök személyes kéréssel fordult hozzánk – válaszolta Moszkva álláspontja kapcsán a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség kérdésére Washington kezdeményezéséről.
Trump csütörtökön elárulta, hogy orosz kollégája,
„Személyesen kértem Putyin elnököt, hogy egy hétig ne bombázzák Kijevet és Ukrajna különböző városait és településeit... ebben a rendkívüli hideg időszakban, amely rekordszintű hőmérsékletet ért el” – mondta az amerikai elnök egy kabinetülésen.

Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
Röviddel a washingtoni vezető nyilatkozata után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette az információt, és megköszönte az amerikaiaknak erőfeszítéseiket. Elmondása szerint a csapatok az Egyesült Arab Emírségekben tárgyaltak a megállapodásról.
„Elvárjuk, hogy a megállapodásokat tiszteletben tartsák. Reméljük, hogy az Egyesült Államok képes lesz biztosítani a tűzszünetet az energiaágazatban” – mondta Zelenszkij.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi próba még hátravan: „A ma esti és a következő napok helyzete – energiaipari létesítményeink és városaink jelenlegi állapota – megmutatja, hogy ez működik-e.”
egy új légitámadásban, amely néhány órával azután történt, hogy Trump bejelentette a Putyinnal kötött szóbeli megállapodást.
A kijevi hatóságok szerint a támadások többsége az Oroszországgal határos ukrán régiókra vagy a frontvonalhoz közeli területekre koncentrálódott.
Volodimir Zelenszkij kommentálta azokat a jelentéseket is, miszerint az orosz elnök Moszkvába hívta tárgyalni, írja a Sky News.
Azt is elmondta, hogy Fehéroroszországban sem találkozna Putyinnal, mivel ez az ország szoros kapcsolatban áll a Kremllel.
„Számomra teljesen lehetetlen, hogy Moszkvában találkozzak Putyinnal. Az ugyanaz lenne, mintha Kijevben találkoznék vele” – mondta az ukrán elnök. „Akár meg is hívhatnám Kijevbe – jöjjön csak! Nyilvánosan meghívom, ha mer, természetesen” – tette hozzá, válaszul Vlagyimir Putyin felvetésére, aki azt javasolta, hogy menjen Moszkvába.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Zelenszkij hajlandó találkozni Putyinnal, hogy megvitassák a békeszerződés megkötését gátló két fő kérdést.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy
A döntés, amelyet Ukrajna inkább „lehetőségnek” tekint, mint közvetlen megállapodásnak, az Egyesült Államok és Donald Trump személyes kezdeményezése volt.
„Nincs itt semmi titok. Nem volt közvetlen párbeszéd és közvetlen megállapodás ebben a kérdésben köztünk és Oroszország között” – mondta.
„Ha Oroszország nem támadja meg az energiainfrastruktúránkat – termelő létesítményeket vagy bármilyen más energiaeszközt –, mi sem támadjuk meg az övéket” – ígérte Zelenszkij.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!