
Hiába az ígéret. Moszkva hadereje péntekre virradóra is légicsapásokat mért ukrajnai célpontokra
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Oroszország beleegyezett abba, hogy Donald Trump amerikai elnök kérésére február 1-jéig tartózkodik Ukrajna megtámadásától – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
2026. január 30., 13:352026. január 30., 13:35
„Trump elnök arra kérte Putyin elnököt, hogy egy hétig, február 1-jéig tartózkodjon a Kijev elleni támadásoktól, amíg kedvező feltételek alakulnak ki a tárgyalásokhoz. [...] Igen, Trump elnök személyes kéréssel fordult hozzánk – válaszolta Moszkva álláspontja kapcsán a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség kérdésére Washington kezdeményezéséről.
Trump csütörtökön elárulta, hogy orosz kollégája,
„Személyesen kértem Putyin elnököt, hogy egy hétig ne bombázzák Kijevet és Ukrajna különböző városait és településeit... ebben a rendkívüli hideg időszakban, amely rekordszintű hőmérsékletet ért el” – mondta az amerikai elnök egy kabinetülésen.

Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
Röviddel a washingtoni vezető nyilatkozata után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette az információt, és megköszönte az amerikaiaknak erőfeszítéseiket. Elmondása szerint a csapatok az Egyesült Arab Emírségekben tárgyaltak a megállapodásról.
„Elvárjuk, hogy a megállapodásokat tiszteletben tartsák. Reméljük, hogy az Egyesült Államok képes lesz biztosítani a tűzszünetet az energiaágazatban” – mondta Zelenszkij.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi próba még hátravan: „A ma esti és a következő napok helyzete – energiaipari létesítményeink és városaink jelenlegi állapota – megmutatja, hogy ez működik-e.”
egy új légitámadásban, amely néhány órával azután történt, hogy Trump bejelentette a Putyinnal kötött szóbeli megállapodást.
A kijevi hatóságok szerint a támadások többsége az Oroszországgal határos ukrán régiókra vagy a frontvonalhoz közeli területekre koncentrálódott.
Volodimir Zelenszkij kommentálta azokat a jelentéseket is, miszerint az orosz elnök Moszkvába hívta tárgyalni, írja a Sky News.
Azt is elmondta, hogy Fehéroroszországban sem találkozna Putyinnal, mivel ez az ország szoros kapcsolatban áll a Kremllel.
„Számomra teljesen lehetetlen, hogy Moszkvában találkozzak Putyinnal. Az ugyanaz lenne, mintha Kijevben találkoznék vele” – mondta az ukrán elnök. „Akár meg is hívhatnám Kijevbe – jöjjön csak! Nyilvánosan meghívom, ha mer, természetesen” – tette hozzá, válaszul Vlagyimir Putyin felvetésére, aki azt javasolta, hogy menjen Moszkvába.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Zelenszkij hajlandó találkozni Putyinnal, hogy megvitassák a békeszerződés megkötését gátló két fő kérdést.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy
A döntés, amelyet Ukrajna inkább „lehetőségnek” tekint, mint közvetlen megállapodásnak, az Egyesült Államok és Donald Trump személyes kezdeményezése volt.
„Nincs itt semmi titok. Nem volt közvetlen párbeszéd és közvetlen megállapodás ebben a kérdésben köztünk és Oroszország között” – mondta.
„Ha Oroszország nem támadja meg az energiainfrastruktúránkat – termelő létesítményeket vagy bármilyen más energiaeszközt –, mi sem támadjuk meg az övéket” – ígérte Zelenszkij.
Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik és belerántanak bennünket egy háborúba.
Aligha lehet tartós békét szavatolni Ukrajnában egy oroszellenes kijevi vezetésnek adandó biztonsági garanciákkal – vélekedett csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
A NATO problémái részben az európai védelmi képességek leromlásából származnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.
Donyeck sorsa az a kulcsfontosságú kérdés, amely akadályozza a békemegállapodás megkötését Ukrajna és Oroszország között – jelentette ki szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Oroszország „a második világháború óta bármelyik nagyhatalomnál több veszteséget szenvedett el” – áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) új jelentésében.
Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját – jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.
Donald Trump szerint előrelépés van az orosz–ukrán háború megoldása felé vezető folyamatban – az amerikai elnök kedden a washingtoni Fehér Házat elhagyva újságírók előtt hangoztatta optimizmusát.
A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoport jelenleg az Indiai-óceánon tartózkodik, így közelebb van ahhoz, hogy segítséget nyújtson az Irán ellen irányuló esetleges amerikai műveletekhez – közölte két forrás a CNN-nel.
Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn.
szóljon hozzá!