Nincs változás. Moszkva jelezte: továbbra is foglalkozni kell a háborút kiváltó „mélyebb okokkal”
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
2026. augusztus 10., 17:202026. augusztus 10., 17:20
„Ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, a válság mélyebb okainak kezelése nélkül semmiféle »befagyasztás« nem lehetséges” – nyilatkozta Galuzin a TASZSZ hírügynökségnek adott, vasárnap este közzétett interjúban, amit a The Moscow Times idézett.
Az orosz tisztségviselő kijelentései arra utalnak, hogy
Galuzin egyúttal azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal” és „megpróbálja eszkalálni a konfliktust”.
Galuzin megemlítette az oroszországi energetikai infrastruktúra ellen elkövetett „terrorista” támadásokat, többek között a Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium (CPC) létesítményei ellen, amelyek „elsősorban a kazah gazdaság érdekeit szolgálják”.
„Reméljük, hogy ez megfelelő reakciót vált ki a nemzetközi közösség részéről, beleértve az Egyesült Államokat is, amelyek befolyással bírnak a kijevi rezsimre, valamint azokat az európai országokat, amelyek olaj- és gázipari vállalatai a CPC részvényesei” – mondta Galuzin.
„Az amerikai fegyverek folyamatos szállítása a kijevi rezsimnek, az információk rendelkezésre bocsátása és egyéb támogatási formák magukért beszélnek, ami összeegyeztethetetlen a béke iránti vágyakozással” – nyilatkozta a külügyminisztérium illetékese.
Emlékeztetett továbbá Marco Rubio külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára is, hangsúlyozva, hogy Washington nem „pártatlan közvetítő”.
„Mindezeket a kérdéseket felvetjük a Washingtonnal folytatott folyamatos kapcsolattartásunk keretében” – mondta Galuzin.
Ugyanakkor – tette hozzá – Moszkva készen áll céljainak elérésére „az anchorage-i megállapodások figyelembevételével”, és meg van győződve arról, hogy „az Ukrajnát övező helyzet diplomáciai úton történő rendezése lehetséges, feltéve, hogy megvan a szükséges politikai akarat”.
Korábban Rogyin Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja kijelentette, hogy
Kiemelte, hogy „a nyugatiak a konfliktus elhúzódására számítottak”, és ezért „minden párbeszédre irányuló kísérlet meghiúsul az európaiak azon megalkuvást nem tűrő szándéka miatt, hogy megakadályozzák a megállapodás elérésének bármilyen lehetőségét”.
Szergej Lavrov külügyminiszter július elején szintén kijelentette, hogy Moszkva szándéka szerint a háborút addig folytatja, amíg Putyin által 2024 júniusára kitűzött célok megvalósulnak.
Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna teljes mértékben átadja a Donbaszt, azaz Donyecket és Luhanszkot,valamint Zaporizzsja és Herszon régiókat, elismerje azokat Oroszország területeiként, lemondjon a NATO-csatlakozásról, valamint hajtsa végre a „demilitarizációt” és a „nácitlanítást
Többen megsebesültek Szumiban az éjszakai orosz légicsapásokban
Tizennégy ember megsebesült az észak-ukrajnai Szumiban hétfőre virradóra az orosz légicsapások következtében, míg a közép-ukrajnai Poltava környékén lakóházak, civil infrastrukturális és ipari létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Tizennégyen megsebesültek Szumiban hétfőre virradóra, a város civil infrastruktúráját öt irányított légibombával támadták az orosz csapatok – tette közzé Oleh Hrihorov katonai kormányzó a Telegramon az MTI szerint. Hrihorov szerint több lakóház is megrongálódott, de a csapásoknak nincsenek súlyos sérültjeik.
Vitalij Gyakivnics Poltava megyei katonai kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy a közép-ukrajnai régiót hétfőre virradó éjjel drónokkal támadták az orosz csapatok, egy családi ház, egy iparvállalat, és több benzinkút megrongálódott.
Közben több civil életét vesztette a tatárföldi Nyizsnyekamszkban „ipari és polgári objektumok ellen” éjjel intézett tömeges ukrán dróntámadás következtében – közölte hétfő reggel a regionális vezető sajtószolgálata.
A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál szerint tűz ütött ki a helyi olajfinomítóban.
Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság vezetője helyi nemzeti gyászt hirdetett ki. Az áldozatok számát nem közölte.
Naberezsnije Cselni városból egészségügyi dolgozókat vezényeltek át Nyizsnyekamszkba.
Hétfő reggel a moszkvai védelmi minisztérium közölte: az orosz légvédelem 456 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le az éjszaka folyamán 17 régió felett.
Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere arról tett bejelentést, hogy helyi idő szerint negyed kilencig 18 Moszkvára tartó pilóta nélküli repülőszerkezetet semlegesítettek. A rosztovi régió légterében több mint hetven drónt tettek harcképtelenné.
Az Ukrajnával határos Belgorod megye Novaja Tavolzsanka községében egy nő életét vesztette egy lakóházat ért dróntalálat következtében.
Az elcsatolt Szevasztopolban erdőtüzet okoztak a lehulló szilánkok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!