
Nincs változás. Moszkva jelezte: továbbra is foglalkozni kell a háborút kiváltó „mélyebb okokkal”
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
2026. augusztus 10., 17:202026. augusztus 10., 17:20
„Ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, a válság mélyebb okainak kezelése nélkül semmiféle »befagyasztás« nem lehetséges” – nyilatkozta Galuzin a TASZSZ hírügynökségnek adott, vasárnap este közzétett interjúban, amit a The Moscow Times idézett.
Az orosz tisztségviselő kijelentései arra utalnak, hogy
Galuzin egyúttal azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal” és „megpróbálja eszkalálni a konfliktust”.
Galuzin megemlítette az oroszországi energetikai infrastruktúra ellen elkövetett „terrorista” támadásokat, többek között a Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium (CPC) létesítményei ellen, amelyek „elsősorban a kazah gazdaság érdekeit szolgálják”.
„Reméljük, hogy ez megfelelő reakciót vált ki a nemzetközi közösség részéről, beleértve az Egyesült Államokat is, amelyek befolyással bírnak a kijevi rezsimre, valamint azokat az európai országokat, amelyek olaj- és gázipari vállalatai a CPC részvényesei” – mondta Galuzin.
„Az amerikai fegyverek folyamatos szállítása a kijevi rezsimnek, az információk rendelkezésre bocsátása és egyéb támogatási formák magukért beszélnek, ami összeegyeztethetetlen a béke iránti vágyakozással” – nyilatkozta a külügyminisztérium illetékese.
Emlékeztetett továbbá Marco Rubio külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára is, hangsúlyozva, hogy Washington nem „pártatlan közvetítő”.
„Mindezeket a kérdéseket felvetjük a Washingtonnal folytatott folyamatos kapcsolattartásunk keretében” – mondta Galuzin.
Ugyanakkor – tette hozzá – Moszkva készen áll céljainak elérésére „az anchorage-i megállapodások figyelembevételével”, és meg van győződve arról, hogy „az Ukrajnát övező helyzet diplomáciai úton történő rendezése lehetséges, feltéve, hogy megvan a szükséges politikai akarat”.
Korábban Rogyin Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja kijelentette, hogy
Kiemelte, hogy „a nyugatiak a konfliktus elhúzódására számítottak”, és ezért „minden párbeszédre irányuló kísérlet meghiúsul az európaiak azon megalkuvást nem tűrő szándéka miatt, hogy megakadályozzák a megállapodás elérésének bármilyen lehetőségét”.
Szergej Lavrov külügyminiszter július elején szintén kijelentette, hogy Moszkva szándéka szerint a háborút addig folytatja, amíg Putyin által 2024 júniusára kitűzött célok megvalósulnak.
Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna teljes mértékben átadja a Donbaszt, azaz Donyecket és Luhanszkot,valamint Zaporizzsja és Herszon régiókat, elismerje azokat Oroszország területeiként, lemondjon a NATO-csatlakozásról, valamint hajtsa végre a „demilitarizációt” és a „nácitlanítást
Többen megsebesültek Szumiban az éjszakai orosz légicsapásokban
Tizennégy ember megsebesült az észak-ukrajnai Szumiban hétfőre virradóra az orosz légicsapások következtében, míg a közép-ukrajnai Poltava környékén lakóházak, civil infrastrukturális és ipari létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Tizennégyen megsebesültek Szumiban hétfőre virradóra, a város civil infrastruktúráját öt irányított légibombával támadták az orosz csapatok – tette közzé Oleh Hrihorov katonai kormányzó a Telegramon az MTI szerint. Hrihorov szerint több lakóház is megrongálódott, de a csapásoknak nincsenek súlyos sérültjeik.
Vitalij Gyakivnics Poltava megyei katonai kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy a közép-ukrajnai régiót hétfőre virradó éjjel drónokkal támadták az orosz csapatok, egy családi ház, egy iparvállalat, és több benzinkút megrongálódott.
Közben több civil életét vesztette a tatárföldi Nyizsnyekamszkban „ipari és polgári objektumok ellen” éjjel intézett tömeges ukrán dróntámadás következtében – közölte hétfő reggel a regionális vezető sajtószolgálata.
A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál szerint tűz ütött ki a helyi olajfinomítóban.
Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság vezetője helyi nemzeti gyászt hirdetett ki. Az áldozatok számát nem közölte.
Naberezsnije Cselni városból egészségügyi dolgozókat vezényeltek át Nyizsnyekamszkba.
Hétfő reggel a moszkvai védelmi minisztérium közölte: az orosz légvédelem 456 ukrán repülőgép típusú drónt lőtt le az éjszaka folyamán 17 régió felett.
Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere arról tett bejelentést, hogy helyi idő szerint negyed kilencig 18 Moszkvára tartó pilóta nélküli repülőszerkezetet semlegesítettek. A rosztovi régió légterében több mint hetven drónt tettek harcképtelenné.
Az Ukrajnával határos Belgorod megye Novaja Tavolzsanka községében egy nő életét vesztette egy lakóházat ért dróntalálat következtében.
Az elcsatolt Szevasztopolban erdőtüzet okoztak a lehulló szilánkok.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
szóljon hozzá!