Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Oroszország elítélte Washingtonnak és Berlinnek a NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml illetékese a hidegháborúhoz való visszatérésről beszélt.
2024. július 13., 21:292024. július 13., 21:29
2024. július 13., 21:462024. július 13., 21:46
Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton úgy nyilatkozott: a héten bejelentett döntés, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, „az európai fővárosokat az orosz rakéták célpontjaivá, és a Washington és Moszkva közötti konfrontáció áldozataivá teszi”. „Európa a mi rakétáink célpontja, országunk viszont az amerikai rakéták célpontja Európában. Ezt már korábban is átéltük. Megvan a kapacitásunk arra, hogy megfékezzük ezeket a rakétákat, de a potenciális áldozatok az európai országok fővárosai” – jelentette ki Peszkov.
utalva az SM-6 rakétákra, a Tomahawk rakétákra és a fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverekre,
amelyek növelik a jelenleg Európában telepített képességek hatótávolságát. A bejelentést a Kreml a hidegháborúhoz való visszatérésként ítélte el.
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség washingtoni csúcsértekezletén üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Stoltenberg úgy foglalt állást: az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba, erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt.
„Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé” – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!