Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Oroszország elítélte Washingtonnak és Berlinnek a NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml illetékese a hidegháborúhoz való visszatérésről beszélt.
2024. július 13., 21:292024. július 13., 21:29
2024. július 13., 21:462024. július 13., 21:46
Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton úgy nyilatkozott: a héten bejelentett döntés, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, „az európai fővárosokat az orosz rakéták célpontjaivá, és a Washington és Moszkva közötti konfrontáció áldozataivá teszi”. „Európa a mi rakétáink célpontja, országunk viszont az amerikai rakéták célpontja Európában. Ezt már korábban is átéltük. Megvan a kapacitásunk arra, hogy megfékezzük ezeket a rakétákat, de a potenciális áldozatok az európai országok fővárosai” – jelentette ki Peszkov.
utalva az SM-6 rakétákra, a Tomahawk rakétákra és a fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyverekre,
amelyek növelik a jelenleg Európában telepített képességek hatótávolságát. A bejelentést a Kreml a hidegháborúhoz való visszatérésként ítélte el.
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség washingtoni csúcsértekezletén üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Stoltenberg úgy foglalt állást: az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba, erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt.
„Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé” – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tal Haimi izraeli-román kettős állampolgárságú őrmesterként azonosították az izraeli törvényszéki szakértők a hétfőn átadott elhunyt izraeli túsz maradványait – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!