Fotó: NATO.int
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva.
2024. július 11., 19:412024. július 11., 19:41
2024. július 11., 19:452024. július 11., 19:45
„Egy nagyon erős államszövetséggel van dolgunk, amely ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és ezt nem is titkolja” – mondta. „A NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. Ezt meg kell állapítani, és adott esetben itt az ideje, hogy mindezt a folyamatot a nevén nevezzük” – tette hozzá. A NATO-csúcson elfogadott dokumentumokra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és maga a szövetség a konfrontáció, nem pedig a biztonság eszköze. Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására.
„Az észak-atlanti szövetség ismét erősen kidomborított módon erősítette meg a lényegét. Ez egy olyan szövetség, amelyet a konfrontáció korában hoztak létre, a konfrontáció fenntartása érdekében. A szövetség teljesíti a funkcióit. Feszültséget szít az európai kontinensen” – fogalmazott Peszkov. Elmondta: Oroszország látja, ahogy a NATO folytatja infrastruktúrájának közelítését a határai felé, és a szövetség fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjen rá, ami hatékony válaszintézkedéseket követel meg Moszkva részéről. „Látjuk, hogy vannak (Nyugaton) olyan vezetők, akik józanabb, előremutatóbb nézeteket vallanak. Látjuk, hogy milyen nyomásnak vannak kitéve” – mondta a Kreml szóvivője, példaként említve meg az európai vezetők Orbán Viktor miniszterelnök közvetítő fellépésével kapcsolatos nyilatkozatait.
„Nem elég, hogy teljességgel eltagadják a jogköreit, de általában véve megkérdőjelezik ezen utazásainak legitimitását, és szinte már-már arra készülnek, hogy semmissé nyilvánítsák Magyarország jelenlegi elnökségét az EU Tanácsában” – hangoztatta Peszkov Orbán Viktor Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáról szólva. „Látjuk, hogy micsoda nyomásgyakorlás történik, ezért természetesen a józan hangoknak nagyon nehéz áttörniük a konfrontatív érzelmek ilyen koncentrációján” – tette hozzá.
A Bloomberg hírügynökségnek azzal a közlésével kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb rendezési csúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajnai is részt venne, Peszkov megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma. Emlékeztetett arra, hogy Kijevvel szemben Moszkva mindig nyitott volt a párbeszédre.
„Erre a kérdésre egyáltalán nem adnék választ, mert nem tudjuk, miről van szó”. Hozzáfűzte, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát, és többször is közölt olyan információt, amely nem felel meg a valóságnak.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy Oroszország nem vesz részt az orosz-ukrán konfliktus rendezéséről szóló következő „csúcstalálkozón”, mivel nem fogad el ultimátumot. Ezzel arra utalt, hogy a szervezők továbbra is az úgynevezett Zelenszkij-formulát próbálják keresztülvinni. Peszkovhoz hasonlóan Galuzin is azt hangsúlyozta, hogy a helyszínnél sokkal fontosabb a tárgyalások tartalmának meghatározása, „amellyel kapcsolatban minden világos”.
Az orosz diplomata hangot adott véleményének, amely szerint nem valószínű, hogy az amerikai elnökválasztás után elvi változás következne be Washington Ukrajna-politikájában. „Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy Ukrajna készen álljon a tárgyalásokra” – nyilatkozott. Kifejezte Oroszország sajnálkozását amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson. Rámutatott, hogy Jereván továbbra is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), ám ahelyett, hogy „konstruktív módon” tárgyalná meg aggodalmait a szövetségeseivel, „sajnos más utat választott” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes. „Azzal, hogy Jereván ilyen ütemben mélyíti el az együttműködést azokkal, akiknek célja Oroszország stratégiai veresége, azt kockáztatja, hogy komolyan destabilizálja a dél-kaukázusi helyzetet, ami egyebek között saját biztonságának is árt” – nyilatkozott Galuzin.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön Telegram-csatornáján azt írta, Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útja a NATO felé” az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!