
Hajmeresztő kijelentések. Az orosz hírszerzés szerint Chişinău a NATO oldalán keveredhet háborúba Oroszországgal
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
A NATO katonai konfrontációba próbálja belerángatni Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal – figyelmeztetett pénteken Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint.
2024. május 24., 13:512024. május 24., 13:51
„Hogy a külső ellenőrzési eszközök hogyan működnek, azt a moldovai példán láthatjuk.
– mondta.
„A (NATO) szövetség szó szerint katonai konfrontációba rángattja Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal” – tette hozzá az FSB vezetője.
Alekszandr Bortnyikov a Független Államok Közösségét (FÁK) érő fenyegetések értékelése során tette a megjegyzéseket a volt szovjet köztársaságok különleges és biztonsági szolgálatainak vezetői Moszkva környéki szervezetének találkozóján.
Tîlvăr: elengedhetetlen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása
Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása és a fekete-tengeri térség biztonságának „átfogó megközelítése” rövid és középtávon elengedhetetlen – jelentette ki Angel Tîlvăr védelmi miniszter egy pénteki rendezvényen.
A fekete-tengeri és balkáni biztonsági fórumon felszólaló tárcavezető kifejtette: az ukrajnai háború megmutatta, hogy erős NATO-jelenlétre van szükség a Fekete-tenger térségében. Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajnának és Moldovának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, és integrációjukat Románia határozottan támogatja.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a Krím félsziget 2014-es illegális moszkvai annektálása után a Fekete-tenger Oroszország és a Moszkva által ellenfeleknek tekintett országok ütközőzónájává vált, és növelte a térség instabilitását, ami érinti a NATO-tagállamok, köztük Románia érdekeit.
„Oroszország a hibrid hadviselés új korszakát nyitotta meg a fekete-tengeri térségben. Ezt a korszakot a nem hagyományos eszközök, a manipulációk és a külföldi beavatkozás uralják. Ukrajna 2022. februári lerohanása jelentős biztonsági válságot okozott Európában, miközben rávilágított védelmi képességek megszilárdításának szükségességére” – fogalmazott Tîlvăr.
Az FSZB-főnök kijelentései azután hangzottak el, hogy előző nap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hasonló vádakat fogalmazott meg.
Moszkva azzal vádolta az EU-t, hogy a NATO de facto függelékévé, a semleges országoknak a nyugati katonai szövetségbe való bevonásának előszobájává vált. Moszkva figyelmeztette ezeket az országokat, hogy a nyugati segítség nem hoz stabilitást és biztonságot, és általában „tragikusan” végződik.
– mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.
„Arról van szó, hogy ezeket az országokat feloldják NATO-központú közösségekben vagy közvetlenül a NATO fellegváraiban” – mondta az orosz diplomácia szóvivője.
Krasznogorszki merénylet: Moszkva elismerte az Iszlám Állam felelősségét, de Kijev érintettségét is hangoztatta
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.
Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.
„A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban” – mondta.
Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”.
Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.
A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.
Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!