
Hajmeresztő kijelentések. Az orosz hírszerzés szerint Chişinău a NATO oldalán keveredhet háborúba Oroszországgal
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
A NATO katonai konfrontációba próbálja belerángatni Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal – figyelmeztetett pénteken Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint.
2024. május 24., 13:512024. május 24., 13:51
„Hogy a külső ellenőrzési eszközök hogyan működnek, azt a moldovai példán láthatjuk.
– mondta.
„A (NATO) szövetség szó szerint katonai konfrontációba rángattja Moldovát Oroszországgal és Fehéroroszországgal” – tette hozzá az FSB vezetője.
Alekszandr Bortnyikov a Független Államok Közösségét (FÁK) érő fenyegetések értékelése során tette a megjegyzéseket a volt szovjet köztársaságok különleges és biztonsági szolgálatainak vezetői Moszkva környéki szervezetének találkozóján.
Tîlvăr: elengedhetetlen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása
Ukrajna és a Moldovai Köztársaság határozott támogatása és a fekete-tengeri térség biztonságának „átfogó megközelítése” rövid és középtávon elengedhetetlen – jelentette ki Angel Tîlvăr védelmi miniszter egy pénteki rendezvényen.
A fekete-tengeri és balkáni biztonsági fórumon felszólaló tárcavezető kifejtette: az ukrajnai háború megmutatta, hogy erős NATO-jelenlétre van szükség a Fekete-tenger térségében. Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajnának és Moldovának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, és integrációjukat Románia határozottan támogatja.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a Krím félsziget 2014-es illegális moszkvai annektálása után a Fekete-tenger Oroszország és a Moszkva által ellenfeleknek tekintett országok ütközőzónájává vált, és növelte a térség instabilitását, ami érinti a NATO-tagállamok, köztük Románia érdekeit.
„Oroszország a hibrid hadviselés új korszakát nyitotta meg a fekete-tengeri térségben. Ezt a korszakot a nem hagyományos eszközök, a manipulációk és a külföldi beavatkozás uralják. Ukrajna 2022. februári lerohanása jelentős biztonsági válságot okozott Európában, miközben rávilágított védelmi képességek megszilárdításának szükségességére” – fogalmazott Tîlvăr.
Az FSZB-főnök kijelentései azután hangzottak el, hogy előző nap Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hasonló vádakat fogalmazott meg.
Moszkva azzal vádolta az EU-t, hogy a NATO de facto függelékévé, a semleges országoknak a nyugati katonai szövetségbe való bevonásának előszobájává vált. Moszkva figyelmeztette ezeket az országokat, hogy a nyugati segítség nem hoz stabilitást és biztonságot, és általában „tragikusan” végződik.
– mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.
„Arról van szó, hogy ezeket az országokat feloldják NATO-központú közösségekben vagy közvetlenül a NATO fellegváraiban” – mondta az orosz diplomácia szóvivője.
Krasznogorszki merénylet: Moszkva elismerte az Iszlám Állam felelősségét, de Kijev érintettségét is hangoztatta
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.
Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban.
„A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban” – mondta.
Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”.
Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.
A kijevi kormány tagadja, hogy köze lenne a merénylethez, amelynek ügyében egyébként már több mint 20 embert vette őrizetbe, köztük a támadás végrehajtásával gyanúsított tádzsik állampolgárokat.
Az Iszlám Állam nem sokkal az akció után már jelentkezett a terrortámadás elkövetőjeként.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!