Maia Sandu államfő szerint a Moldovai Köztársaságot hibrid támadás éri Oroszország részéről
Fotó: Maia Sandu/Facebook
Megnyerte a Moldovai Köztársaságban rendezett parlamenti választást Maia Sandu államelnök alakulata, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), megszerezve a leadott szavazatok 50 százalékát, az oroszbarát kommunisták gyengébben szerepeltek. Az EU-hoz 2030-hoz csatlakozni kívánó Prut menti ország megtartotta európai irányvonalát, ám az orosz befolyásolási kísérletek közepette ez egyáltalán nem ígérkezik zökkenőmentesnek.
2025. szeptember 29., 08:102025. szeptember 29., 08:10
2025. szeptember 29., 09:032025. szeptember 29., 09:03
A Maia Sandu államfő által megszabott európai irányvonal mellett tették le a voksukat a Moldovai Köztársaság választópolgárai a vasárnap rendezett parlamenti megmérettetésen. A volt szovjet tagköztársaságban a szavazásra jogosult 3,2 millió polgár 52 százaléka járult urnák elé a 21 órás urnazárásig, ami rekordnak számít az 1991. óta független Prut menti ország választási történetében. A megmérettetést Brüsszelben, Washingtonban, Moszkvában és Bukarestben egyaránt fokozott érdeklődés övezte, hiszen ennek eredményén múlt, hogy Moldova az európai uniós integráció útján halad tovább vagy visszafordul Kelet felé, és Oroszországgal fűzi szorosabbra a kapcsolatát.
(A 101 fős chișinăui törvényhozásban jelenleg a PAS 61, az Igor Dodon exállamfő vezette, Moszkva-barát Szocialista Párt (PSRM) 27 mandátummal rendelkezik, míg 13 képviselő független). A hétfőn hajnalban, a voksok 99,99 százalékának összeszámlálása alapján közzétett hivatalos eredmények alapján a kormánypárt a szavazatok 50 százalékának begyűjtésével megszerezte a parlamenti többséget biztosító 51 mandátumot, de a mandátumok újraosztása nyomán még legalább 4 képviselői helyre számíthat. A hatalmon lévő alakulat megszerezte a külföldön leadott mintegy 270 ezer szavazat elsöprő többségét, közel 80 százalékát. Romániában mintegy 30 ezer moldovai állampolgár voksolt, a szavazatok 88 százalékát a PAS söpörte be.
Az Igor Dodon exállamfő vezette szocialisták nem ismerik el a válastási eredményt, és utcára hívják a híveiket
Fotó: Igor Dodon/Facebook
A várakozásokhoz képest gyengébben teljesített a három oroszbarát, baloldali párt alkotta, Dodon mellett Vladimir Voronin volt kommunista államfő és Vasile Tarlev volt miniszterelnök nevével fémjelzett Hazafias Blokk, amelyről a választást megelőzően néhány felmérés még azt jósolta, hogy esélyes a győzelemre. 24,28 százalékos eredményükhöz kevésbé járult hozzá, hogy két nappal a megmérettetés előtt a chișinăui hatóságok betiltották a választási szövetség negyedik pártját, a szintén oroszbarátként elkönyvelt Moldova Szíve alakulatot tiltott pártfinanszírozás miatt. A szocialista-kommunista szövetségnek mindössze az ország északi járásaiban, a szakadár Dnyeszter-menti köztársaságban, valamint az autonóm gagauz tartományban sikerült megszereznie a szavazatok többségét. Érdekes azonban, hogy Transznisztriában (itt mintegy 1500 orosz katona állomásozik) a szocialisták mindössze 51 százalékot szereztek, míg a PAS mintegy 30-at, vagyis a Moszkva-hű tartomány sem könyvelhető el egyértelműen oroszbarátként.
Az EU-párti és az oroszbarát két nagy tömb mellett a harmadik helyen végzett a szintén Moszkvához húzó Ion Ceban chișinăui főpolgármester vezette Alternatíva Blokk (7,99 százalék), ugyanakkor negyedik lett a Renato Usatîi üzletember vezette, az uniós csatlakozást támogató Mi Pártunk (6,2). A megmérettetés meglepetésének számít, hogy ötödikként átlépte a pártok esetében 5 százalékos parlamenti küszöböt a Demokrácia Itthon elnevezésű alakulat, amelyről egyetlen felmérés sem jósolta, hogy bejut a törvényhozásba. A Vasile Costiuc irányította populista PPDA idén tett szert nagyobb ismertségre a George Simionhoz, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjéhez fűződő kapcsolata révén. Costiuc Simiont támogatta a májusi romániai államfőválasztáson (amelyen az AUR-vezér alulmaradt Nicușor Dannal szemben), a PPDA pedig az AUR-hoz hasonlóan síkra száll Románia és Moldova egyesüléséért.
A kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a szavazatok 50 százalékát begyűjtve megőrizte többségét a chișinăui törvényhozásban
Fotó: Képernyőmentés
A választást rendkívül feszült kampány előzte meg, amelynek során mindkét tábor – a Nyugat-, illetve az oroszbarát – csalással, visszaélésekkel vádolta egymást. A chișinăui nyomozó hatóságok szerint sikerült felszámolniuk egy szabotázsra készülő szervezett bűnözői csoportot, amelynek tagjait Szerbiában arra képeztek ki az orosz katonai hírszerzés emberei, hogy zavargásokat szítsanak a választások környékén Moldovában. Az akció során mintegy száz személyt vettek őrizetbe.
Sandu és a vele szimpatizáló PAS mindvégig azt hangoztatta, hogy Oroszország a mostani választást is igyekezett kihasználni arra, hogy visszaszerezze befolyását a Prut menti ország fölött. Az elnök konkrétan a Moszkvába menekült Ilan Șor moldovai üzletembert vádolta azzal, hogy választók lefizetése, különböző szabotázsakciók szervezése révén próbálja megdönteni a hatalmat Chișinăuban.
Kiadta csütörtökön Görögország Moldovának Vladimir Plahotniucot, azt a szökésben levő oligarchát, akit egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Ez a feszültség várhatóan nem csillapszik egy ideig, főleg, hogy Igor Dodon már a vasárnap esti urnazárást követően elmondott beszédében békés tüntetésre szólította híveit hétfő délre a chisinaui parlament elé. A szocialista politikus szerint baloldali blokkjuk nem híve a választásokat követő destabilizációnak, ennek ellenére szimpatizánsaival már vasárnap éjjel a központi választási iroda elé vonult, és csalással vádolta a hatalmon lévő PAS-t. Az exállamfő szerint a Hazafias Blokk nyerte a választásokat, és előrebocsátotta: ha ezt nem tükrözi vissza a hivatalos szavazatszámlálás, akkor a baloldali tömb nem fogja elismerni a választási eredményt, és a megmérettetés megismétlését fogja követelni.
A választási eredmény megerősíti az EU-csatlakozás mellett elkötelezett Sandut és táborát. Moldova 2022-ben nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmet, és még abban az évben megkapta a tagjelölti státuszt. 2024 júniusában hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Chișinău pedig azt szeretné, ha 2030-ban csatlakozna az Európai Unióhoz.
Nem teljesen visszafordíthatatlan Moldova uniós elkötelezettsége
Moldova a 7370 dollárra rúgó egy főre jutó össztermékével (GDP) Európa legszegényebb országának számít, amely történelme során példátlan demográfiai hanyatlással szembesül. A függetlensége kikiáltása óta eltelt 34 év során elveszítette lakossága csaknem a felét: az egykor 4,3 milliós ország lélekszáma jelenleg 2,4 millió, aminek oka a kedvezőtlen népszaporulat, valamint a masszív elvándorlás. Utóbbi terén hatalmas lendületet adott, hogy 2014 óta a moldovai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezet tagországaiba, ugyanakkor napjainkig közel egymillió moldovai kapta meg a román állampolgárságot. Az EU az elmúlt években jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a Prut menti országnak, ugyanakkor az Európai Bizottság idén márciusban jóváhagyott egy 1,9 milliárd eurós, reformok végrehajtására és gazdaságfejlesztésre szánt finanszírozást, amely a legnagyobb uniós pénzügyi támogatási csomagot jelenti Moldova függetlenné válása óta.
A Maia Sandu újrázását hozó 2024-es államfőválasztással egy időben rendezett népszavazáson szoros eredmény született az ország uniós csatlakozásáról. zen mindössze hajszálnyival kerültek – 50,35 százalékos – többségbe az igenek. Bár a közvélemény-kutatások alapján sokan arra számítottak, hogy a moldovaiak az EU nagy arányú támogatása mellett teszik le a voksukat, az 51 százalékos részvétellel zárult referendumon jegyzett mintegy 12 ezer szavazatnyi különbséget az jelentette, hogy a külföldön élők többsége az uniós irányvonalra szavazott. Ennek nyomán a moldovai alaptörvényben stratégiai célkitűzésként rögzítették az uniós csatlakozást, ám a népszavazás szoros eredménye arról árulkodik, hogy az ország társadalma továbbra is megosztott a kérdésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja, a Moldovai Köztársasággal való szolidaritás, az igazságos béke a Közel-Keleten és a humanitárius segítségnyújtás Románia stratégiai prioritásainak globális napirendjén szerepelnek – mondta Oana Țoiu.
A világ ismét közel került az atomháború veszélyéhez – figyelmeztetett Makszim Rizsenkov belarusz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott felszólalásában, a nukleáris fegyverek teljes felszámolásának nemzetközi napján.
Független megfigyelők szerint az egyik legnagyobb orosz drón- és rakétatámadás érte vasárnap hajnalban Kijevet és környékét a háború kezdete óta – jelentette a Reuters. Hasonló támadás indult Zaporizzsja ellen is.
A moldovai választási hatóságok pénteken nem engedélyezték egy nyugaton oroszbarátként számontartott pártnak az indulást a vasárnapi parlamenti választásokon.
„Feltehetően magyar drónok jelenlétét észlelték és rögzítettek ukrán katonák nemrég az ukrán-magyar határon, és az ukrán hadvezetés feltételezése szerint ezek felderítő tevékenységet folytattak” – közölte Volodimir Zelenszkij a katonai értekezlet után.
Kijev megtiltotta a beutazást Ukrajnába három magyar tiszt számára – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken az X-en. Szijjártó Péter a lépésre úgy reagált: „az ukrán állam tíz éve folytat magyarellenes politikát”.
A holland hatóságok előállítottak két tizenéves fiút, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz hírszerző szolgálatoknak kémkedtek – tájékoztatott a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Európai diplomaták arra figyelmeztették a Kremlt, hogy a NATO készen áll arra, hogy teljes erővel reagáljon a légterének további megsértésére, beleértve az orosz repülőgépek lelövését is.
Donald Trump elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek Ciszjordánia annektálását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében azzal vádolta a NATO-t és az Európai Uniót, hogy Ukrajnát felhasználva „valódi háborút” hirdettek országa ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!