Rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amelyre a nyugat-balkáni migrációban érintett országok vezetőit is meghívta.
2015. október 21., 15:112015. október 21., 15:11
2015. október 21., 19:492015. október 21., 19:49
A találkozó célja a bizottság közleménye szerint az, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan „operatív következtetésekről\", amelyeket azonnal meg lehet valósítani. A megbeszélésre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke hivatalos még.
Meghívást kapott a formális uniós csúcstalálkozók, az Európai Tanács elnöke Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is. A kommüniké szerint a megbeszélésen az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is képviselteti magát.
„A nyugat-balkáni vándorlási útvonalon kibontakozó vészhelyzetre való tekintettel nagyobb együttműködésre, kiterjedtebb egyeztetésre és azonnali operatív cselekvésre van szükség” – húzza alá a bizottság közleménye.
A formális uniós csúcstalálkozók az Európai Unió legfőbb döntéshozó intézményének, az Európai Tanács ülésének számítanak, amelyek összehívása Donald Tusk joga és feladata, ezért a bizottság a miniszterelnöki csúcsot hivatalosan „vezetői találkozónak” keresztelte el, miután nem az összes uniós tagállam vezetője kapott meghívást, és unión kívüli országokból is érkeznek kormányfők.
Eközben a migránsválság folytatódik: migránsok tömege kelt át szerdára virradó éjjel a Szotla folyón a horvát–szlovén határon, pedig a közelben van egy híd is. Előzőleg, éjszaka a szlovén parlament több mint ötórás maratoni vita után felhatalmazta a hadsereget arra, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek az ország határainak megvédésében a Szlovéniába érkező közel-keleti menekülthullám közepette. Több helyen is tumultus volt éjjel: a szerb–horvát és a horvát–szlovén határnál is.
A migránsok egyre türelmetlenebbek. Szerda délelőtt a türelmetlen migránsok nekifeszültek a kerítésnek a szerb–horvát határon Berkasovónál, kiabálva követelték, hogy engedjék be őket Horvátországba. A helyszínen tartózkodó 10–15 rendőr végül engedett a nyomásnak és megnyitotta a kerítést a felgyülemlett tömeg előtt.
A szerb–horvát határ melletti Berkasovóban a migránsok takarókkal, ruhákkal, ágakkal és minden, a közelükben található, égethető dologgal táplálták a tüzeket, hogy átvészeljék a hideg éjszakát. Az éjszaka csupán 2-3 Celsius-fok volt a határ menti szerbiai településen, az ott éjszakázó mintegy 3500 ember igyekezett sátrakba bújni, és a segélyszervezetektől kapott takarókkal, illetve hőszigetelő fóliákkal próbálta melegíteni magát, azok viszont, akiknek nem jutott sátor, a szabad ég alatt aludtak, és sokan tüzet is gyújtottak.
A horvát hatóságok továbbra is csak nagyon lassan, 50-100 fős csoportokban engedik be a migránsokat az országba, és a bapskai határátkelőtől az opatovaci befogadótáborba viszik őket, onnan pedig a horvát–szlovén zöldhatárra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!