
Az MI6 londoni székháza
Fotó: Wikipédia/Secret Intelligence Service
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”. A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint „távoli, de nem zéró” annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát.
2025. december 16., 11:292025. december 16., 11:29
Blaise Metreweli, a 116 éves MI6 – hivatalos nevén titkos hírszerző szolgálat (Secret Intelligence Service, SIS) – 18., egyben első női vezetője hétfőn tartotta októberi kinevezése óta az első nyilvános helyzetértékelését, amelyben hírszerzési szempontból, mondanivalóját elsősorban Oroszországra összpontosítva vázolta fel a jelenlegi globális kihívásokat.
A James Bond-filmekben is megörökített MI6 főnöke – a szervezet egyetlen olyan tagja, akinek neve nyilvánosan ismert – úgy fogalmazott:
A felőrlő ukrajnai háború mellett Oroszország „a szürke zónában végrehajtott” akciókkal teszteli Nagy-Britanniát, olyan taktikákat alkalmazva, amelyek kevés híján ugyan, de még nem érik el a háború küszöbét – mondta a brit külső hírszerzés vezetője.
Ugyanezt a brit kormány nemrégiben előterjesztett új nemzetbiztonsági stratégiája is megállapítja.
Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük
Hétfői helyzetértékelésében az MI6 vezetője is arról beszélt, hogy az orosz akciók közé tartoznak
Az MI6 vezetője szerint a szolgálatnak világviszonylatban is a biztonsági kihívások egymásba fonódó egész hálózatával kell szembeszállnia katonai, technológiai, társadalmi, etikai területeken egyaránt, és e kihívások mindegyike az összes többire is igen összetett módon hat.
A brit külső hírszerzés főnöke úgy fogalmazott: ebben a helyzetben az MI6 jelenleg „a békét és a háborút elválasztó térben” végzi tevékenységét.

Lezárult a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek közötti, az ukrajnai békéről szóló tárgyalások első fordulója vasárnap este.
Blaise Metreweli szerint a szolgálat e tevékenysége során „kiszámított kockázatokat vállal”, ugyanakkor „soha nem süllyed az ellenfelei által alkalmazott taktikák szintjére, hanem igyekszik túljárni az eszükön”.
Sir Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni védelmi és biztonsági elemzőközpontban ugyancsak hétfőn elmondott éves helyzetértékelésében kijelentette:
Knighton tábornok szerint a „távoli” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy ilyen támadás valószínűsége eléri az 5 százalékot.
A vezérkari főnök – a brit királyi légierő (RAF) korábbi főparancsnoka – hétfő esti előadásában azt mondta: Oroszországnak masszív, technológiai szempontból egyre fejlettebb és immár jelentős hadszíntéri tapasztalatokkal is bíró hadserege van.
Knighton nem szólt ugyan közvetlenül arról, hogy Nagy-Britannia a hat évtizede megszűnt sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére készülne, de úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság garantálását nem lehet egyedül a fegyveres erőkhöz „kiszervezni”, mivel ez a jelenlegi helyzetben az „egész nemzet” feladata, „fiainknak, lányainknak, veteránjainknak egyaránt szerepet kell ebben vállalniuk, szolgálniuk, szükség esetén harcolniuk kell”.

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
A nagy hidegben elhunyt egy építkezésen, éjszakai műszakban dolgozó biztonsági őr a februári téli olimpia cortinai helyszínén.
Elutasította Kuba vezetése Donald Trump amerikai elnök felszólítását, hogy állapodjanak meg az Egyesült Államokkal, miután elveszítette legnagyobb támogatóját, Venezuelát.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja vasárnap lépett 1418. napjába, ami megegyezik a második világháború alatt a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború időtartamával – mondta Volodimir Zelenszkij emlékeztetett elnök esti beszédében.
Donald Trump a katonai beavatkozás lehetőségét mérlegeli Iránban a halálos kimenetelű tüntetések után, mivel azt fontolgatja, hogy beváltja a fenyegetését, miszerint csapást mér az iráni rezsimre, ha az halálos erővel lép fel a civilek ellen.
Ukrajna vizsgálja az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy szabad gazdasági övezet hozzanak létre a Donyec-medencében a háború lezárása után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Oroszország nem fogad el semmilyen európai vagy NATO-csapatot Ukrajnában – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, korábbi miniszterelnök és államfő az X-en.
Ez most nem a kísérletező kedvű holdkórosok ideje; a veszélyek korában élünk, békés, biztonságos, kiszámítható életet csak szavatartó, hűséges és tapasztalt kormányok adhatnak a nemzeteknek – állapította meg Orbán Viktor pártelnök, kormányfő.
Magyarország nem sodródik, hanem irányt mutat – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Budapesten, a nagyobbik magyarországi kormánypárt, a Fidesz jelöltállító kongresszusán.
Az Egyesült Államok mindenképpen lépni fog Grönland ügyében – hangoztatta Donald Trump elnök pénteken. Szerinte, ha Amerika nem szerez tulajdonjogot az északi sziget felett, akkor Oroszország és Kína fogja elfoglalni.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arra szólította fel pénteken az ukrán főváros lakóit, hogy akiknek van lehetőségük, átmenetileg utazzanak el Kijevből olyan helyre, ahol „alternatív” áramszolgáltatási és fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.
szóljon hozzá!