Washington szerint újabb előrelépés történt az ukrajnai háború lezárása felé

A találkozó előtt Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna a békemegállapodás részeként NATO-szerű biztonsági garanciákat kér, hogy megakadályozza Oroszország jövőbeli agresszióját, mivel az Egyesült Államok és más partnerek ellenzik a teljes tagságot.

A találkozó előtt az Axios egy magas rangú amerikai tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy

„Olyan biztonsági garanciát akarunk adni az ukránoknak, amely egyrészt nem lesz biankó csekk, másrészt viszont elég erős. Hajlandóak vagyunk benyújtani a Kongresszusnak szavazásra” – mondta az amerikai tisztségviselő az Axiosnak.

„Amikor az emberek látják, mit kapnak, és nem csak azt, mit adnak, akkor hajlandóbbak előrelépni” – tette hozzá.

Washington továbbra is nyomást gyakorol Kijevre a tárgyalások előrehaladása érdekében, miközben Donald Trump amerikai elnök új vádakat fogalmazott meg, miszerint Zelenszkij nem hajlandó elfogadni az amerikai tervet.

Ez az út arra fog összpontosítani, hogy „hogyan lehet megbízhatóan garantálni Ukrajna biztonságát, hogy a Budapesti Memorandum és Oroszország inváziójának tapasztalatai soha többé ne ismétlődhessenek meg” – jelentette be érkezésekor.

korábban írtuk

Zelenszkij: Ukrajna lemond a NATO-csatlakozásról, ha garantálják biztonságát

A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemondott a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.

Múlt héten Ukrajna és európai partnerei átadták Washingtonnak az Egyesült Államok által támogatott békerendszerre vonatkozó módosításaikat, amelynek célja azoknak a rendelkezéseknek a megváltoztatása, amelyek jelentős engedményeket követelnének Kijevtől.

Az elnök megjegyezte, hogy beszélni fog Friedrich Merz német kancellárral és esetleg más európai vezetőkkel is.

Miközben Kijev továbbra is támogatást gyűjt az európai fővárosokban, az ukrán elnök Trump küldötteivel való találkozása előtt Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Zelenszkijjel.

„Franciaország Ukrajna oldalán áll és fog állni egy szilárd és tartós béke megteremtése érdekében, amely hosszú távon garantálja Ukrajna és Európa biztonságát és szuverenitását” – írta a francia elnök a telefonbeszélgetés után.

Macron, Keir Starmer brit miniszterelnök és Merz is részt vesznek a Witkoff-fal tervezett találkozókon – írta a Wall Street Journal.

– mondta Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy a békejavaslatnak igazságosnak és hatékonynak kell lennie, és meg kell akadályoznia, hogy Moszkva újból agressziót indítson Ukrajna ellen.

Mivel az Egyesült Államok és néhány európai partner nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, Kijev ehelyett „5. cikkelyhez hasonló” kétoldalú garanciákat kér az Egyesült Államoktól, az európai országoktól és más partnerektől – jegyezte meg.

„Ez máris kompromisszum a mi részünkről” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az amerikai oldalon ilyen garanciákat az amerikai kongresszusnak kell megerősítenie.

A Kreml a békemegállapodás egyik legfontosabb feltételeként azt követelte, hogy Ukrajna adja át az egész Donyeck megyét, beleértve azokat a területeket is, amelyeket az orosz erők nem tudtak elfoglalni.

A Donbaszról beszélve Zelenszkij azt mondta, hogy az egyetlen igazságos megoldás egy „maradunk, ahol vagyunk” elven alapuló fegyverszünet lenne, és a kérdést később diplomáciai úton lehetne megoldani.

Bármely „szabad gazdasági övezet” vagy „demilitarizált övezet” létrehozására irányuló javaslat – amelyet az Egyesült Államok támogat – csak akkor lenne igazságos, ha mindkét fél szimmetrikusan vonná vissza csapatait, tette hozzá Zelenszkij, és „jelenleg megválaszolatlan kérdésnek” nevezte a dilemmát.

Eközben Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója vasárnap a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában kijelentette:

„Erről egyszer sem tárgyaltunk. Különböző lehetőségeket vitattunk meg a hosszú távú rendezéssel kapcsolatban, és az amerikaiak ismerik a mi megközelítésünket. A koreai téma átvételét soha nem vitattuk meg, szerintem egyszer sem. Erről még csak nem is hallottam” – mondta Usakov.

Hangot adott álláspontjának, miszerint

„Lesznek számunkra teljesen elfogadhatatlan rendelkezések, többek között a területi kérdésekkel kapcsolatban”
– mondta a diplomata.

A területek kérdését általánosságban megvitattuk Moszkvában. Az amerikaiak nemcsak ismerik, hanem értik is álláspontunkat. Azt, hogy mi lesz a papíron e konzultációk (Ukrajna és az európai országok megbeszélései) után, azt nem tudom. Aligha várható valami jó – hangoztatta, hozzátéve, hogy Moszkva még nem kapott tájékoztatást az egyeztetésről.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyanebben a tévéműsorban közölte, hogy

„Az európaiak a saját játékukat játszsák. Továbbra is úgy tűnik, hogy a háború folytatását akarják. De mi természetesen inkább a washingtoni partnereink felé orientálódunk” – nyilatkozott.

A Kreml szóvivője pragmatikusnak és realistának nevezte az Egyesült Államok álláspontját az ukrajnai válság megoldásával kapcsolatban. Leszögezte, hogy

„Kell lennie egy bizonyos garanciaszisztémának, amely nemcsak a biztonságot, hanem a megállapodások teljesítését is szavatolja” – hangsúlyozta Peszkov.

Hangoztatta, a „különleges hadművelet” megindításának egyik kiváltó oka az volt, hogy NATO-szakértők hatoltak be Ukrajna területére. Emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij 2019-ben a béke ígéretével nyerte meg az ukrán elnökválasztást, de ennek elérése helyett folytatta a minszki megállapodások megsértését és a háborúhoz való közeledést.

„Megkezdődött a NATO szakértőinek infiltrációja, megjelenésük Ukrajna területén, az ukrán hatalmi szervekben. Akkor kezdődtek meg az első fegyverszállítások. Mindez természetesen veszélyt teremtett az Ukrajnában élő orosz emberekre számára, nem is beszélve a helyzet geopolitikai vonatkozásairól, a biztonsági következményekről az Oroszországi Föderáció számára” – mutatott rá Peszkov.

„Mindez összességében természetesen kiváltó oka lett a különleges hadművelet elindítására vonatkozó döntés meghozatalához” – tette hozzá.

Peszkov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár „felelőtlen kijelentéseket tesz, egyszerűen nem érti, mit beszél”, amikor arra szólítja fel Európát, hogy készüljön fel olyan háborúra, amilyent a nagyapáink átéltek. A szóvivő szerint a hollandok nem ismerték meg a második világháború valódi borzalmait.

„Mi, hála Istennek, egy olyan országban nőttünk fel, ahol gondosan őrzik az emlékét annak, hogy mi történt, micsoda szörnyűség volt ez, és mit sikerült tennünk annak érdekében, hogy megmentsük Európát a fasizmustól” – fogalmazott.

Tatyjana Moszkalova orosz emberi jogi ombudsman a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy

„Az isztambuli tárgyalások eredményeként az ukrán félnek felajánlották, hogy adja át azoknak a gyermekeknek a listáját, akik a véleménye szerint indokolatlanul és illegálisan tartózkodnak Oroszország területén. Eddig még nem kaptuk meg ezeket a több ezer embert tartalmazó listákat” – jelentette ki Moszkalova.

Kitért rá, hogy Oroszország valóban mentett meg harci cselekmények területén tartózkodó gyermekeket.

„Gyakorlatilag minden olyan gyermeket, akinek szülei bejelentették, hogy gyermekük Oroszország területén tartózkodik, visszaszállítottak” – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte, hogy ezzel szemben

„Őket valóban elrabolták, valóban illegálisan szállították el, mind a gyermekek, mind a szülők akaratával ellentétben” – mondta az ombudsman.

Az ukrán fél 2025. június 2-án, Isztambulban adott át az orosz tárgyalóküldöttségnek egy 339 névből álló listát.

A TASZSZ az orosz külügyminisztériumra hivatkozva azt írta, hogy az adatok harminc százaléka nem igazolódott, mivel a gyermekek jelentős része soha nem járt Oroszországban, már nagykorú, vagy már visszatért a családjához. Emellett a tárca kifejezte készségét, hogy ellenőrizzen bármilyen hasonló listát, függetlenül attól, hogy ki és mikor teszi közzé őket.