
Az MI6 londoni székháza
Fotó: Wikipédia/Secret Intelligence Service
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”. A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint „távoli, de nem zéró” annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát.
2025. december 16., 11:292025. december 16., 11:29
Blaise Metreweli, a 116 éves MI6 – hivatalos nevén titkos hírszerző szolgálat (Secret Intelligence Service, SIS) – 18., egyben első női vezetője hétfőn tartotta októberi kinevezése óta az első nyilvános helyzetértékelését, amelyben hírszerzési szempontból, mondanivalóját elsősorban Oroszországra összpontosítva vázolta fel a jelenlegi globális kihívásokat.
A James Bond-filmekben is megörökített MI6 főnöke – a szervezet egyetlen olyan tagja, akinek neve nyilvánosan ismert – úgy fogalmazott:
A felőrlő ukrajnai háború mellett Oroszország „a szürke zónában végrehajtott” akciókkal teszteli Nagy-Britanniát, olyan taktikákat alkalmazva, amelyek kevés híján ugyan, de még nem érik el a háború küszöbét – mondta a brit külső hírszerzés vezetője.
Ugyanezt a brit kormány nemrégiben előterjesztett új nemzetbiztonsági stratégiája is megállapítja.
Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük
Hétfői helyzetértékelésében az MI6 vezetője is arról beszélt, hogy az orosz akciók közé tartoznak
Az MI6 vezetője szerint a szolgálatnak világviszonylatban is a biztonsági kihívások egymásba fonódó egész hálózatával kell szembeszállnia katonai, technológiai, társadalmi, etikai területeken egyaránt, és e kihívások mindegyike az összes többire is igen összetett módon hat.
A brit külső hírszerzés főnöke úgy fogalmazott: ebben a helyzetben az MI6 jelenleg „a békét és a háborút elválasztó térben” végzi tevékenységét.

Lezárult a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek közötti, az ukrajnai békéről szóló tárgyalások első fordulója vasárnap este.
Blaise Metreweli szerint a szolgálat e tevékenysége során „kiszámított kockázatokat vállal”, ugyanakkor „soha nem süllyed az ellenfelei által alkalmazott taktikák szintjére, hanem igyekszik túljárni az eszükön”.
Sir Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni védelmi és biztonsági elemzőközpontban ugyancsak hétfőn elmondott éves helyzetértékelésében kijelentette:
Knighton tábornok szerint a „távoli” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy ilyen támadás valószínűsége eléri az 5 százalékot.
A vezérkari főnök – a brit királyi légierő (RAF) korábbi főparancsnoka – hétfő esti előadásában azt mondta: Oroszországnak masszív, technológiai szempontból egyre fejlettebb és immár jelentős hadszíntéri tapasztalatokkal is bíró hadserege van.
Knighton nem szólt ugyan közvetlenül arról, hogy Nagy-Britannia a hat évtizede megszűnt sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére készülne, de úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság garantálását nem lehet egyedül a fegyveres erőkhöz „kiszervezni”, mivel ez a jelenlegi helyzetben az „egész nemzet” feladata, „fiainknak, lányainknak, veteránjainknak egyaránt szerepet kell ebben vállalniuk, szolgálniuk, szükség esetén harcolniuk kell”.

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
szóljon hozzá!