
2011. december 13., 09:082011. december 13., 09:08
Sikerük több évtizedes bázismunkának köszönhető, míg a liberális pártoknak nem sikerült javítaniuk a lakosság körében róluk kialakult kétes imázson – fogalmazta meg a napokban a Neue Zürcher Zeitung újságírója. Mint részletezte, két iszlamista párt diadala azért is megdöbbentő, mert két másik észak-afrikai országban – Marokkóban és Tunéziában – a hasonló ideológiát valló pártok szavazati aránya 50 százalék alatt maradt. Egyiptomban viszont a Muzulmán Testvériségből kinőtt Szabadság és Igazságosság Pártja (SZIP), valamint a szalafista an-Núr együttesen csaknem kétharmadát söpörte be a voksoknak.
Azt is tekintetbe kell venni, hogy az első szakaszban szavaztak Kairó és Alexandria – a két legnépesebb egyiptomi város – polgárai, a választások második és harmadik szakasza viszont kizárólag vidéki régiókat érint. Ezekben pedig az átlagosnál is nagyobb a befolyásuk az iszlamista erőknek, tehát ott még nagyobb arányú győzelmükre van kilátás.
Egy dél-kairói szavazóhelyiségbe látogatva, a svájci újság tudósítójának lehetősége nyílt érzékelni a voksolni szándékozók hangulatát, elvárásait. A megkérdezettek nem érzékelnek különbséget a SZIP és az an-Núr között: mint mondják, „mindkét pártban derék muzulmánok” tevékenykednek. Pluszként a szalafisták javára írják, hogy ragaszkodnak az iszlám jogrend, a saría bevezetéséhez; ez fontos az embereknek, akik nyugalomra és rendre vágynak – teszik hozzá.
A biztonság és a törvény tisztelete fontos kampánytéma egy olyan országban, ahol rendőrök tömegével tagadják meg a szolgálatot, s emiatt egyre jobban elharapózik a bűnözés. Aki azt ígéri a választások előtt, hogy a rablóknak levágatná a kezét, ahogyan azt a saría előírja, az széles körű támogatásra számíthat. Különösen akkor, ha a „nyugalom és rend” pártja – ahogyan a szalafisták magukat beállítják – szociális, jótékonysági tevékenységgel és vallásos jelszavakkal udvarolja körül az egyszerű embereket. Egy iszlám állam utópiája viszont, amely az an-Núr céljai között szerepel, nem vált ki lelkesedést a választók körében.
A Muzulmán Testvériség pártja is előszeretettel emlegeti azt az erkölcsi fölényt, amelynek forrása az iszlám vallás. A párt politikusainak a szájából ez annál is meggyőzőbben hangzik, mert ők évtizedeken át küzdöttek a Mubarak-rezsim ellen, amelynek korruptsága erkölcsi csődbe sodorta Egyiptomot. Sokan azért szavaztak a SZIP-re, mert – mint egy nagy európai cégnél dolgozó fiatal mérnök közölte – az „nagy politikai tapasztalatokkal rendelkezik”. Egy szegénynegyed választókörzetében szavazó egyiptomi pedig a SZIP-ben látja „az egyetlen erőt, amely képes jobbá tenni ezt az országot”.
Az iszlamisták rezsimjétől érzett félelmet a fenti mérnök ezzel a megjegyzéssel söpri félre: „nem csoda, ha a tolvajok félnek tőlünk”. „Tolvajok” alatt a bukott rezsim kegyeltjeit érti, akik a nép rovására gazdagodtak meg. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak a korábbi kormánypárt (NDP) egykori politikusai gyanúsak: általában a gazdagok és a liberálisok is tolvajoknak minősülnek. A jet-set életmód, amellyel a Mubarak-fiúk újgazdag barátai hencegtek, a nyugati életszínvonalon élő felső középosztályt is egy nevezőre hozta a rezsimmel.
Az illegalitásban töltött évtizedek alatt az iszlamisták váltak az egyetlen hiteles alternatívává a gyűlölt Mubarak-rezsimmel szemben. Ebben segített nekik szociális tevékenységük, amellyel felkarolták az állam által elhanyagolt elesett rétegeket. Az iszlám erkölcsi értékeire hivatkozva, éles kontrasztot képeznek a bukott rezsim korruptságával és igazságtalanságával szemben.
A radikális változás iránti igényt jelzi azon pártok és jelöltek gyönge szereplése, amelyek Mubarak rendszeréhez kötődnek. Az alsó és középrétegek muzulmánjai szemében ezt a változást az iszlamisták képviselik. Az iszlám állammal való ijesztgetéssel a liberálisok ugyanolyan húrokat pengettek, mint a Mubarak-rezsim hívei. Ezáltal pedig olyan benyomás alakult ki, hogy ők a gazdagok, a keresztények és az ateisták érdekeit képviselik. Az egyiptomiak többsége nem hiszi el róluk, hogy képesek „jobbá tenni” az országot.
A liberálisok ismételten arra panaszkodtak, hogy a választásokra túl korán kerítettek sort, így nem maradt elég idejük hatékony választási hadjárat előkészítésére és megvívására. Ez valóban igaz – de csak részben. A WAFD párt például csaknem százéves múltra tekinthet vissza, s Mubarak idején is szabadon tevékenykedhetett. Ennek dacára az első fordulóban mindössze 6 százalékos eredményt ért el. A WAFD és a másik liberális párt, a Szabad Egyiptomiak élén egy-egy gazdag üzletember áll, akik saját tv-adót működtetnek. Mondanivalójuk ennek ellenére nem jutott el a néphez.
A kis baloldali és nacionalista pártok, valamint a januári felkelés nyomán létrejött mozgalmak lehetőségei igen korlátozottak. A Permanens Forradalom nevű, öt forradalmi csoportot tömörítő választási szövetség a szavazatoknak mindössze 2 százalékát kapta. A világi pártok esetében nagy probléma a szétforgácsoltság: a választásra bejegyzett 28 lista közül 24 többé-kevésbé a szekuláris táborhoz tartozott. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy ezek az erők felül tudnak emelkedni nézetkülönbségeiken. Mihelyt végleg eldől a parlamenti mandátumok sorsa, azon fognak veszekedni, hogy szabad-e koalícióra lépni az iszlamistákkal, vagy sem – jósolta a svájci újság.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.