
„A multikulti hitvallása – hogy »Immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk« – ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott” – hangoztatta a kereszténydemokrata kancellár a CDU és a CSU ifjúsági szervezetének kongresszusán.
A CDU elnökeként mondott beszédében Merkel felhívta a figyelmet a bevándorlókra háruló kötelességekre. Mint fogalmazott, az országba érkező és itt letelepedő embereket nemcsak segíteni kell, hanem elvárásokat is támasztani velük szemben. „Ez utóbbi azonban a múltban háttérbe szorult” – hangsúlyozta a pártelnök.
Beszédében „abszolút kudarcnak” minősítette a multikulturális társadalom gondolatát, amely a Schröder-kormány (1998-2005) alatt junior partnerként kormányzó Zöldek kedvenc eszméje volt. Mint kifejtette, a bevándorlóknak nem csupán a helyi törvényeket kell tiszteletben tartaniuk, de németül is meg kell tanulniuk. „Erre abszolút súlyt kell fektetni” – hangoztatta.
Németország a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit – hangsúlyozta a kancellár.
Az utóbbi időben profiltalan politizálása miatt bírált Merkel kemény hangú beszédében emlékeztetett arra a statisztikai tényre, hogy a jövőben tovább fog emelkedni a „migrációs hátterű” lakosok aránya Németországban. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a német hagyományok nagy részét a zsidó-keresztény örökség határozza meg. A német államfőnek ugyanakkor igaza van – tette hozzá –, amikor azt állítja, hogy ma már az iszlám is Németországhoz tartozik. „Aki nem veszi tudomásul, hogy 2500 imám prédikál a (németországi) mecsetekben, az szembe hazudja saját magát” – fogalmazott a CDU elnöke.
Egyúttal megerősítette azt a nézetet, miszerint Németország a világra nyitott ország, amelynek igenis szüksége van szakképzett munkaerőre. Ezért az uniópártok nem kelthetnek olyan benyomást, mintha Németország csak azokat látná szívesen, akik jól beszélnek németül. Ebben az esetben ugyanis fennállna a veszélye annak, hogy egyes vállalatok a fenyegető munkaerőhiány miatt külföldre telepítik a termelést. Márpedig évente 200 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyi új munkavállaló jelenik meg a piacon – figyelmeztetett Merkel.
A potsdami tanácskozáson felszólaló másik pártelnök, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője szintén kitért a bevándorlás kérdésére. Horst Seehofer leszögezte: a német nyelv ismerete nélkül nem lehetséges a külföldiek beilleszkedése. Az itt élő embereknek el kell ismerniük a „német vezérkultúrát, ez pedig azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartaniuk a keresztény értékeket” – jelentette ki a bajor pártelnök a hallgatóság viharos tapsa közepette. Ennek érdekében a bevándorlók legfontosabb feladata, hogy szakképesítést szerezzenek és beilleszkedjenek. „Nem akarunk az egész világ szociális ellátó hivatalává válni” – hangoztatta Seehofer, emlékeztetve a 80-as években német földre érkező bevándorló-áradatra.
A beszéd éles bírálatokat váltott ki. Jürgen Trittin, a Zöldek alsóházi frakcióvezetője a Bild am Sonntag című vasárnapi hetilapban azt vetette a CSU-elnök szemére, hogy a bevándorlásról hirdetett nézeteivel szélsőjobboldali eszméknek készíti elő a talajt. Ilyen potenciál már régóta létezik Németországban, éppen ezért „szánalmas dolog, ha egy demokrata politikus próbálja meg szalonképessé tenni ezt az eszmeiséget” – mondta Trittin.
Bírálta Seehofert a ver.di szakszervezeti szövetség elnöke is. Frank Bsirske a Deutschlandfunk rádiónak adott vasárnapi interjúban rámutatott: Seehofer ostobaságot beszél, hiszen a németországi törökök jelentős része jobban integrálódott a társadalomba, mint sok német.
A bevándorlásról kezdett társadalmi vita élesen megosztja Németországot, amióta Thilo Sarrazin, az időközben posztjáról lemondott Bundesbank-vezető egy augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muzulmán, vagyis arab és török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjaik révén húzott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon.
Vezető politikusok elítélték Sarazzin téziseit, de Horst Seehofer bajor miniszterelnök múlt vasárnap szintén arról beszélt, hogy „az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak” a beilleszkedés terén. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy „nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra”.
Egy, a héten publikált közvélemény-kutatás közben a német társadalom nézeteinek drámai jobbratolódásáról számolt be.
Amint arról beszámoltunk, Angela Merkel múlt héten, Kolozsvbáron tett látogatásán a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitását méltatva úgy fogalmazott: az egyetem „példája annak, amit el szeretnénk érni az Európai Unióban”, és hangsúlyozta, hogy a románok, a magyarok és a németek békésen élnek egymás mellett Erdélyben.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.