
Fotó: gov.ro
Románia erős schengeni rendszert akar, amelynek része kíván lenni, mivel megfelel a csatlakozási feltételeknek – jelentette ki csütörtökön Berlinben Dacian Cioloş miniszterelnök azt követően, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyalt.
2016. január 07., 19:152016. január 07., 19:15
2016. január 07., 22:232016. január 07., 22:23
A román kormányfő, akinek tavaly év végi beiktatása óta ez volt az első külföldi útja, megjegyezte: az ország már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a csatlakozás érdekében.
Angela Merkel a téma kapcsán leszögezte: fenn kell tartani a szabad helyváltoztatás jogát a schengeni övezetben, ehhez azonban meg kell oldani az illegális migráció kérdését. Rámutatott: a több tagállam által a migráció miatt bevezetett belső határellenőrzés csupán ideiglenes, Schengent rendkívül értékelik az európai polgárok, és a gazdasági fejlődést is elősegíti.
„Románia nagyon sok erőfeszítést és reformot hajtott végre a határőrizet terén, de várjuk az Európai Bizottság következő jelentését a korrupció helyzetéről. Azt várjuk, hogy a jelentésben Románia minden, korrupcióellenes erőfeszítése helyet kapjon, ezt követően az ország több lépésben csatlakozhat” – szögezte le Merkel. A kancellár elismerte, hogy előrelépés tapasztalható a korrupcióelleni küzdelemben, és Berlin tudja, hogy a kormány prioritásként kezeli a kérdést.
Angela Merkel rámutatott: a migránsok elosztására vonatkozó kötelező uniós kvótákra azért volt szükség, mert minden hirtelen történt, és gyorsan kellett dönteni. Hozzátette: a probléma a szolidaritás, a kölcsönös segítségnyújtás megvalósulása, a schengeni rendszer pedig csak akkor működhet, ha a menekültek ügyében a tagállamok osztoznak a felelősségen.
A román kormányfő kifejtette: Bukarest együttműködésre és párbeszédre törekszik a menekültek ügyében, és részt kíván venni a közös határvédelmi szerv, a Frontex megerősítésében is.
Az ország schengeni csatlakozása kapcsán kifejtette: a technikai felkészülésen kívül a jelenlegi kormány folytatja a korrupcióellenes erőfeszítéseket, hogy annak eredményei az EB jelentésében is helyet kapjanak, ez pedig remélhetőleg a közeljövőben Románia schengeni csatlakozásához is elvezet.
Merkel amúgy a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában arról beszélt: Románia rendkívül fontos partner az EU-ban és a NATO-ban is hazája számára, de érzelmi kapcsolat is fűzi Németországot az országhoz a Romániában élő szász és a sváb közösség miatt.
Dacian Cioloş kifejtette: a kormány aktívvá kívánja tenni Romániát az EU-n belül, részt kívánnak venni az európai intézmények átalakításában, és ebben is együtt kívánnak működni az összes tagállammal, kiemelten pedig Németországgal. A kormány prioritásai kapcsán megemlítette a közigazgatási apparátus hatékonyabbá tételét, illetve a befektetési környezet javít. Mint fogalmazott, a Romániában élő őshonos német közösség kitűnő alapot képez a további kétoldalú együttműködés számára.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
szóljon hozzá!