
Fotó: Képernyőkép
Angela Merkel német kancellár szerint tisztázni kell az egymás ügyeibe beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti viszonyra.
2021. január 26., 17:452021. január 26., 17:45
2021. január 26., 17:502021. január 26., 17:50
A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján – amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg – Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.
Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.
A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó – fejtette ki Angela Merkel. Ez a transzparencia „nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő” a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés – tette hozzá a német kancellár.
Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta:
A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a „bezárkózásra” épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat. Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre.
Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség – a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban – megerősíti a kapcsolatokat, „jó emléket” hagy maga után, „ragaszkodást” vált ki és lehetőséget teremt „új szövetségekre”.

A Világgazdasági Fórum a Globális kockázati jelentés című tanulmányának 2021-es kiadásában megállapítja, hogy a járványok és az egyre növekvő szegénység, valamint az időjárási katasztrófák fenyegetik leginkább a globális stabilitást a következő két évben.
Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő „pufferrel”, tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek.
– fejtette ki a német kancellár. A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez – mondta Angela Merkel.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!