Fotó: Képernyőkép
Angela Merkel német kancellár szerint tisztázni kell az egymás ügyeibe beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti viszonyra.
2021. január 26., 17:452021. január 26., 17:45
2021. január 26., 17:502021. január 26., 17:50
A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján – amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg – Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.
Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.
A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó – fejtette ki Angela Merkel. Ez a transzparencia „nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő” a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés – tette hozzá a német kancellár.
Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta:
A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a „bezárkózásra” épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat. Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre.
Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség – a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban – megerősíti a kapcsolatokat, „jó emléket” hagy maga után, „ragaszkodást” vált ki és lehetőséget teremt „új szövetségekre”.
A Világgazdasági Fórum a Globális kockázati jelentés című tanulmányának 2021-es kiadásában megállapítja, hogy a járványok és az egyre növekvő szegénység, valamint az időjárási katasztrófák fenyegetik leginkább a globális stabilitást a következő két évben.
Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő „pufferrel”, tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek.
– fejtette ki a német kancellár. A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez – mondta Angela Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!