
Fel kell készülni. A járványok a közeljövőben is közvetlen veszélyt jelenthetnek az emberiségre
Fotó: Rostás Szabolcs
A Világgazdasági Fórum a Globális kockázati jelentés című tanulmányának 2021-es kiadásában megállapítja, hogy a járványok és az egyre növekvő szegénység, valamint az időjárási katasztrófák fenyegetik leginkább a globális stabilitást a következő két évben. Szerintük a Covid-19 világjárvány növeli az egyenlőtlenségeket, a társadalom széttöredezettségét. A következő 3–5 évben veszélyezteti a gazdaságot, és a következő 5–10 évben gyengíti a geopolitikai stabilitást.
2021. január 20., 16:252021. január 20., 16:25
Az utóbbi 15 évben a Világgazdasági Fórum – amely a világ vezetői éves davosi találkozójának szervezője – globális kockázati jelentése révén figyelmeztette a világot a pandémiák veszélyére.
– áll a jelentés bevezetőjében.
A Globális kockázati jelentés a Világgazdasági Fórum partnereinek – cégigazgatók, politikai vezetők, szakértők, stb. – 841 válaszán alapul, amelyeket 2020 szeptembere és októbere között gyűjtöttek össze.
Első lépésben a jelentés annak alapján értékeli a kockázatokat, hogy azok időben milyen távon jelentenek problémát. Ennek alapján három csoportot határoztak meg.
Középtávon (3–5 év) a válaszadók úgy vélik, hogy a világot olyan indirekt hatású gazdasági és technológiai kockázatok fenyegetik, amelyek kialakulása több évig is eltarthat – ilyenek például a pénzügyi buborék robbanása, amelyet a központi bankok expanzív politikája táplál, emellett aggodalomra ad okot a jövőbeni árstabilitás, és az adósságok okozta válságok.
Egyébként idén a járvány miatt a davosi fórumot nem tartják meg az azonos nevű svájci luxus síközpontban. A szervezők virtuális kiadást terveznek január 25. és 29. között, majd személyes találkozót tartanak Szingapúrban május végén.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!