
Miután szerdán megválasztották, XIV. Leó pápa csütörtökön már misézett is
Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa, aki első miséjét megválasztása után a Sixtus-kápolnában mutatta be péntek délelőtt.
2025. május 09., 15:362025. május 09., 15:36
A misén a bíborosi testület tagjai vettek részt. Az új pápával koncelebrált Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja, aki a konklávét bevezető misét mutatta be szerdán.
Olaszul mondott homíliájában a pápa az egyház kétezer éves örökségéről beszélt, amely – mint mondta – nem merül ki csodálatos épületekben, mint például a Sixtus-kápolna, hanem azt az üzenetet képviseli, amelyet az egyház a mindenkori emberiség javáért hirdet.
Az egyház a történelem hullámait a megváltás hajójával szeli, fényt ad a világ sötétségében, szolgálatát a mai világ „korlátai, lehetőségei, kérdései és meggyőződései” között látja el.
A pápa Jézus fogadtatásáról és megítéléséről beszélt a korabeli fényűző hatalmi körök árulástól és hűtlenségtől uralt palotáiban, ahol Jézust érdekesnek, de teljesen jelentéktelennek tartották, erkölcsi tanítása pedig elutasításra talált.
„Ma is nem kevés az olyan helyzet, amelyben a keresztény hit abszurdnak találtatik a gyenge és kevéssé bölcs emberek által. Olyan helyzetekben, amikor a hit helyett más bizonyosságokat részesítenek előnyben, a technológiát, a pénzt, a sikert, a hatalmat, az élvezetet” – jelentette ki XIV. Leó.

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Úgy vélte, ilyen környezetben nem könnyű tanúsítani és hirdetni az evangéliumot, ha azt, aki hisz „kinevetik, ellenségként kezelik, megvetik, vagy legfeljebb eltűrik és szánalmat éreznek iránta”. Pedig szerinte pontosan ott van sürgős szükség az egyház missziójára, ahol a hit hiánya gyakran drámához vezet, az élet értelmének elveszítését, az irgalom elfeledését okozza, az emberi méltóság megsértését a legtragikusabb formákban, a család válságához vezet, valamit számos más sebet okoz, amelyekben a „társadalmunk szenved, nem is kis mértékben”.
XIV. Leó első miséjén felöltött miseruháját Collemaggio keresztje díszítette, amely az abruzzói kisvárosban található Szűz Mária-bazilika szent kapujáról ismert.
A bazilikában avatták pápává V. Celesztint 1294-ben, aki szent kaput nyitott, majd 2022-ben Ferenc pápa volt az első egyházfő, aki ismét megnyitotta Collemaggio szent kapuját.
XIV. Leó vasárnap délben a Mennyek királynője-imát mondja el a Szent Péter téren, hétfőn pedig a konklávét kísérő sajtó tagjait fogadja a Vatikánban.

Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!