
Fotó: Facebook/RMDSZ
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack: az Európai Parlamentben október 15-én délelőtt lesz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános vitája – jelentette be hétfői közleményében az RMDSZ.
2020. október 05., 13:062020. október 05., 13:06
Emlékeztettek:a meghallgatás időpontja eredetileg március 23-a lett volna, de járványügyi korlátozások miatt az Európai Parlament szakbizottságai elhalasztották. A meghallgatás most is részben online fog lezajlani.
Mint ismeretes, az RMDSZ kezdeményezésére indított, a FUEN koordinációjával zajlott kampányban 2018-ban
A kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatait a kezdeményező bizottság tagjai és a szakértők közösen mutatják be. A nyilvános vitán beszédet mond Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A meghallgatást az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), kulturális (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezik és EP-képviselők mellett, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága képviselői is részt vesznek rajta.

Az Európai Bizottság online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait – közölte az uniós bizottság pénteken.
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke elmondta, hogy a járványhelyzet elhúzódása miatt nem volt életszerű személyes jelenlétű nyilvános vitára várni.
– nyilatkozta az EP-képviselő.
Az ülést élő közvetítésben, magyar nyelven is lehet követni az Európai Parlament honlapján. Előzetes regisztráció nem szükséges, a linket az ülést megelőzően közzétesszük.

Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemzetközi szakértői csoportjának képviselői – közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgoz&a
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
szóljon hozzá!