2010. március 14., 16:072010. március 14., 16:07
A The Sunday Telegraph, a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap értesülése szerint Jack Straw igazságügyi miniszter hamarosan bejelenti az átalakítási terveket. Az új brit parlamenti kamara kialakítása és a tagok választási rendszere az amerikai szenátus mintáját követné. A házat jó eséllyel szintén szenátusnak hívnák – írta a brit lap.
A Lordok Házának reformjára már eddig is számos kísérlet történt; Straw jelenlegi, három éve létrehozott kormányzati pozíciója – az igazságügyi miniszteré – is ennek az eredménye. Nagy-Britanniában 2007-ig ez a tárca külön nem létezett. A Lordok Házának mindenkori elnöke a gyakorlatban az igazságügyi miniszter és a legfőbb bíró funkciójának elegyét töltötte be a törvényhozói, a végrehajtói és a törvényalkalmazói szerepek teljes szétválasztását célzó reformfolyamat kezdete előtt.
E reformok részeként alakult meg tavaly ősszel a brit Legfelsőbb Bíróság is, amelynek létrejöttével az angol, illetve brit igazságszolgáltatás történetében először vált szét a törvényhozói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció. A legmagasabb fellebbviteli fórum szerepét ugyanis addig szintén a parlament főrendi kamarája látta el.
A Lordok Házának mint nem választott törvényhozói testületnek a felszámolására tett kísérletek azonban eddig rendre megfeneklettek, nem egyszer magának a Lordok Házának az ellenállásán.
A kamara jelenlegi 704 tagja - az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságai mellett - kisebb részben örökletes főrendi címek alapján, nagyobbrészt a kormányzat, illetve a parlamenti pártok ajánlására történő uralkodói kinevezések révén került a Lordok Házába.
A vasárnapi lapértesülésben vázolt új rendszer alapján azonban a 300 fős új felsőház teljes egészében választott lenne, a tagokat legfeljebb három, egyenként ötéves időszakra lehetne megválasztani, az általános parlamenti választások idején. Egy-egy alkalommal a felső kamara tagságának harmadát választanák újra.
A kormány a kiszivárgott hírek szerint még a tavasszal esedékes idei parlamenti választások előtt ismerteti a reformterveket.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.