
Szent a béke? Recep Tayyip Erdogan török elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a vilniusi NATO-csúcson
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
A török parlament plenáris ülése kedden este jelentős többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását.
2024. január 24., 07:292024. január 24., 07:29
A csatlakozási jegyzőkönyvet még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, illetve a török hivatalos lapban is közzé kell tenni ahhoz, hogy hatályba léphessen.
Az előterjesztést – több mint négyórás vitát követően – 287 képviselő támogatta 55 ellenében és négy tartózkodás mellett, miután a török parlament külügyi bizottsága december végén már rábólintott Svédország NATO-csatlakozására.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint szövetségesei többséggel bírnak a törvényhozásban.
„Egy lépéssel közelebb vagyunk a teljes körű NATO-tagsághoz” – írta az X-en a svéd kormányfő. „Pozitív fejlemény, hogy Törökország Nagy Nemzetgyűlése (Büyük Millet Meclisi) Svédország NATO-csatlakozása mellett szavazott” – tette hozzá.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
Az amerikai kongresszus eddig még nem hagyta jóvá a harci repülőgépek eladását Törökországnak.
Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a svéd külügyminiszter – aki szeptemberben válasz nélkül hagyta magyar kollégája, Szijjártó Péter levelét, amelyet a svéd iskolákban vetített, Magyarországot lejárató videó miatt írt – úgy kommentálta a magyar miniszterelnök levelét, hogy az egy jó hangvételű írás, amelyet meg kell fontolni.
„Most konstruktív párbeszédre törekszünk” – mondta a külügyminiszter. A svéd közmédia kérdésére, hogy ő vagy a miniszterelnök eleget tesz-e a meghívásnak, azt válaszolta kedd délután, hogy ezt még végig kell gondolniuk.
Mint ismeretes, Magyarország problémája az, hogy svéd politikusok számos alkalommal fogalmaztak meg alaptalan vádakat Budapesttel szemben.
Jessika Roswall, a Mérsékelt Párt egykori uniós szóvivője, jelenleg EU-ügyi miniszter pedig ehhez csatlakozva szintén azzal lobbizott Brüsszelben, hogy korlátozza a magyaroknak járó kifizetéseket. Johan Pehrson, aki korábban a Liberális Párt frakcióvezetője volt, most pedig foglalkoztatási miniszter azt emelte ki többször, hogy Magyarország rasszista és idegengyűlölő – emlékeztet a Magyar Nemzet.
„Szintén számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt” – közölte kedden este a NATO főtitkára.
„A NATO-szövetségesek a vilniusi csúcstalálkozójukon egyetértettek abban, hogy meghívják Svédországot szövetségünkbe, Svédország pedig teljesítette kötelezettségvállalásait. Svédország tagsága erősebbé teszi a NATO-t és biztonságosabbá mindannyiunkat” – tette hozzá.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!