Szent a béke? Recep Tayyip Erdogan török elnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a vilniusi NATO-csúcson
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
A török parlament plenáris ülése kedden este jelentős többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását.
2024. január 24., 07:292024. január 24., 07:29
A csatlakozási jegyzőkönyvet még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, illetve a török hivatalos lapban is közzé kell tenni ahhoz, hogy hatályba léphessen.
Az előterjesztést – több mint négyórás vitát követően – 287 képviselő támogatta 55 ellenében és négy tartózkodás mellett, miután a török parlament külügyi bizottsága december végén már rábólintott Svédország NATO-csatlakozására.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint szövetségesei többséggel bírnak a törvényhozásban.
„Egy lépéssel közelebb vagyunk a teljes körű NATO-tagsághoz” – írta az X-en a svéd kormányfő. „Pozitív fejlemény, hogy Törökország Nagy Nemzetgyűlése (Büyük Millet Meclisi) Svédország NATO-csatlakozása mellett szavazott” – tette hozzá.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
Az amerikai kongresszus eddig még nem hagyta jóvá a harci repülőgépek eladását Törökországnak.
Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a svéd külügyminiszter – aki szeptemberben válasz nélkül hagyta magyar kollégája, Szijjártó Péter levelét, amelyet a svéd iskolákban vetített, Magyarországot lejárató videó miatt írt – úgy kommentálta a magyar miniszterelnök levelét, hogy az egy jó hangvételű írás, amelyet meg kell fontolni.
„Most konstruktív párbeszédre törekszünk” – mondta a külügyminiszter. A svéd közmédia kérdésére, hogy ő vagy a miniszterelnök eleget tesz-e a meghívásnak, azt válaszolta kedd délután, hogy ezt még végig kell gondolniuk.
Mint ismeretes, Magyarország problémája az, hogy svéd politikusok számos alkalommal fogalmaztak meg alaptalan vádakat Budapesttel szemben.
Jessika Roswall, a Mérsékelt Párt egykori uniós szóvivője, jelenleg EU-ügyi miniszter pedig ehhez csatlakozva szintén azzal lobbizott Brüsszelben, hogy korlátozza a magyaroknak járó kifizetéseket. Johan Pehrson, aki korábban a Liberális Párt frakcióvezetője volt, most pedig foglalkoztatási miniszter azt emelte ki többször, hogy Magyarország rasszista és idegengyűlölő – emlékeztet a Magyar Nemzet.
„Szintén számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt” – közölte kedden este a NATO főtitkára.
„A NATO-szövetségesek a vilniusi csúcstalálkozójukon egyetértettek abban, hogy meghívják Svédországot szövetségünkbe, Svédország pedig teljesítette kötelezettségvállalásait. Svédország tagsága erősebbé teszi a NATO-t és biztonságosabbá mindannyiunkat” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!