2011. szeptember 27., 10:072011. szeptember 27., 10:07
A brüsszeli székhelyű uniós hírportál szerint öt tagország csatlakozott Franciaország azon álláspontjához, hogy magasabb szintre kellene emelni Palesztina jogállását a világszervezetben. Három tagállam a britek elutasító álláspontját vallja ezzel kapcsolatban, a többiek pedig vagy köztes véleményt hangoztatnak, vagy pedig egyelőre távol tartják magukat a vitától. Párizs álláspontját osztotta az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszédében Belgium, Görögország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország. A hírportál a második csoportba azokat az országokat sorolta, amelyek nem szóltak ugyan kifejezetten a palesztinok jogállásának emelése mellett, de hangsúlyozták a Palesztinát megillető jogokat és Palesztina intézményes felkészültségét az államiságra, miközben bírálták az izraeli telepépítési politikát. E csoportba tartozik Finnország, Málta és Svédország. A harmadik csoportot alkotja az EUObserver szerint Bulgária, a Cseh Köztársaság és Olaszország, amely a britekkel – és az amerikaiakkal – együttesen a béketárgyalások felújítását helyezné előtérbe, és egyelőre tartózkodna a palesztinok jogállásának ENSZ-beli megerősítésétől. „Ausztria, Ciprus és a volt kommunista EU-tagországok zöme óvakodott az állásfoglalástól, és igyekezett az ENSZ álláspontjának legáltalánosabb elemére, a kétállamos megoldás támogatására szorítkozni” – írta a hírportál, megjegyezve: egyelőre nem szólalt fel a hagyományosan Izrael-barát Németország és Hollandia, a palesztinpártinak tartott Írország és Dánia, valamint a kelet-európai tagországok közül Románia. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EUObserver szerint arra törekszik, hogy elkerüljék a szavazást az ENSZ-ben a palesztinok státusáról, és kezdjék meg az izraeli–palesztin tárgyalásokat, az EU–ENSZ–amerikai–orosz „kvartett” javaslatának megfelelően.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.