Megosztott az Európai Unió a palesztin kérdésben

A brüsszeli székhelyű uniós hírportál szerint öt tagország csatlakozott Franciaország azon álláspontjához, hogy magasabb szintre kellene emelni Palesztina jogállását a világszervezetben. Három tagállam a britek elutasító álláspontját vallja ezzel kapcsolatban, a többiek pedig vagy köztes véleményt hangoztatnak, vagy pedig egyelőre távol tartják magukat a vitától. Párizs álláspontját osztotta az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszédében Belgium, Görögország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország. A hírportál a második csoportba azokat az országokat sorolta, amelyek nem szóltak ugyan kifejezetten a palesztinok jogállásának emelése mellett, de hangsúlyozták a Palesztinát megillető jogokat és Palesztina intézményes felkészültségét az államiságra, miközben bírálták az izraeli telepépítési politikát. E csoportba tartozik Finnország, Málta és Svédország. A harmadik csoportot alkotja az EUObserver szerint Bulgária, a Cseh Köztársaság és Olaszország, amely a britekkel – és az amerikaiakkal – együttesen a béketárgyalások felújítását helyezné előtérbe, és egyelőre tartózkodna a palesztinok jogállásának ENSZ-beli megerősítésétől. „Ausztria, Ciprus és a volt kommunista EU-tagországok zöme óvakodott az állásfoglalástól, és igyekezett az ENSZ álláspontjának legáltalánosabb elemére, a kétállamos megoldás támogatására szorítkozni” – írta a hírportál, megjegyezve: egyelőre nem szólalt fel a hagyományosan Izrael-barát Németország és Hollandia, a palesztinpártinak tartott Írország és Dánia, valamint a kelet-európai tagországok közül Románia. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EUObserver szerint arra törekszik, hogy elkerüljék a szavazást az ENSZ-ben a palesztinok státusáról, és kezdjék meg az izraeli–palesztin tárgyalásokat, az EU–ENSZ–amerikai–orosz „kvartett” javaslatának megfelelően.