
Moszkva enged? Jared Kushner (jobbról a második) meglepő bejelentése szerint az oroszok elfogadhatják a NATO-típusú garanciákat Ukrajna számára
Fotó: X/Jared Kushner
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
2026. november 20., 13:012026. november 20., 13:01
Jared Kushner, aki egyben Trump veje, csütörtökön Berlinben tette a meglepő bejelentést, ahol Steve Witkoff-fal együtt mintegy 40 európai vezetővel találkozott az Ukrajnát támogató Hajlandók Koalíciója tárgyalásain.
A két politikus igyekezett biztosítani a résztvevőket arról, hogy a Trump-kormányzat a konfliktus lezárására irányuló tárgyalások során konzultálni fog Ukrajnával és az európai államokkal.
– mondta Kushner.
Kifejtette, hogy Donald Trump nyitott egy ilyen megoldásra, de hangsúlyozta, hogy egy esetleges megállapodásnak az Egyesült Államok érdekeit is szolgálnia kell, és egy átfogóbb biztonsági csomag részét kell képeznie.
A NATO-Szerződés 5. cikke előírja, hogy egy tagállam elleni fegyveres támadást az összes szövetséges elleni támadásnak kell tekinteni, és a szövetségesek kötelesek segítséget nyújtani.

Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
A kérdés ugyanakkor az, mit követel Moszkva cserében azért, ha esetleg elfogadja a NATO-típusú biztonsági garanciákat.
2022 februárjában ugyanis hivatalosan az volt az egyik oka az Ukrajna ellen megindított háborúnak, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását.
Trump elnök és több európai NATO-tag azon a véleményen van, hogy Ukrajna NATO-tagsága valóban nem kerülhet napirendre, ugyanakkor hajlandóak biztonsági garanciákat nyújtani Kijev számára, ha véget ér a háború.
Oroszország maximalista követelése ugyanakkor az, hogy a NATO vonja vissza erőit az 1997-es határokra – ami egyenértékű lenne az 1989 utáni, az egykori, Moszkva befolyása alá tartozó kommunista blokk országainak csatlakozását elhozó bővítési folyamat lenullázásával.
Egy múlt héten kiszivárgott értesülés szerint
Elemzői vélemények szerint ugyanakkor Moszkva ezeket a feltételeket csak azért találta ki, hogy legyen miből engedni – cserében azért, hogy a Nyugat elismerje a részben megszállt négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, és hasson oda, hogy Kijev adja át a Donbasz még nem orosz megszállás alatt levő részeit is.
Moszkva emellett azt is szeretné, hogy az ukrán haderő létszámát csökkentsék le radikálisan, és továbbra is ellenzi az ország NATO-tagságát.
Mindezek alapján
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken ki is jelentette: Kijev bármilyen formájú „kvázi-csatlakozása” a nyugati katonai szövetséghez Moszkva számára teljességgel elfogadhatatlan.
„Szeretném leszögezni, hogy már maga az elképzelés is, miszerint
– idézte Rjabkovot az Interfax hírügynökség.
„Ami Ukrajnát illeti, hagyják, hogy elismerjék kérésünk visszavonhatatlan jellegét, miszerint ez az állam ne lépjen be a NATO-ba. Amikor ez megtörténik, úgy gondolom, hogy a biztonsági garanciák kérdése megvitatható lesz valamilyen formában” – tette hozzá Rjabkov.
Azt is megerősítette, hogy folyik a munka egy esetleges moszkvai látogatás megszervezésén, amelyen Nagy-Britannia, Németország és Franciaország képviselői vennének részt.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva azt javasolta, az európai küldöttek utazzanak Oroszországba, hogy tisztázzák álláspontjukat az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról, mielőtt döntés születne a jövőbeli megbeszélések formájáról.
Közben csütörtökön este Ukrajna és legfontosabb európai partnerei felszólították Oroszországot, hogy a béketárgyalások jó szándékának jeleként a közelgő télen szüntesse be az energetikai létesítmények elleni támadásokat – derül ki a Hajlandóak Koalíciója berlini csúcstalálkozója után kiadott közös nyilatkozatból.
Közös nyilatkozatukban Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői felszólították Oroszországot, hogy fogadja el mind a téli energetikai tűzszünetet, mind pedig azt a fegyverszünetet, amely biztosítja az élelmiszer-export biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren.
– olvasható a nyilatkozatban.

„Hihetetlen” biztonsági tervekről és előrelépésről beszélt Donald Trump amerikai elnök Ukrajna ügyében illetékes két küldötte, Jared Kushner és Steve Witkoff a Vlagyimir Putyin orosz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után.
„Tekintettel arra, hogy a Fekete-tengeren biztosított biztonságos átkelés és a hajózási szabadság milyen fontos a globális élelmezésbiztonság fenntartása szempontjából, hangsúlyozták annak szükségességét, hogy olyan fegyverszünetről is állapodjanak meg, amely lehetővé teszi az élelmiszer-exportot a régióból” – áll a dokumentumban.
A nyilatkozat egyúttal további katonai és pénzügyi támogatást is ígér Ukrajnának, beleértve légvédelmi rendszereket és 90 milliárd eurót az Európai Unió Ukrajna-támogatási hitelkeretéből.
A javasolt intézkedések között szerepelnek az orosz olajra és kriptovalutákra vonatkozó további szankciók.
A nyilatkozat megerősíti a koalíció készségét arra, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon, és háború utáni biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
Azt is kijelenti, hogy a vezetők „széles körű álláspontokra és elvekre jutottak Európa béketárgyalásokban való részvétele tekintetében”.
Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Andy Burnham brit miniszterelnök mellett a koalíció találkozóján Ukrajna több mint 40 partnere vett részt – köztük washingtoni tisztviselők is.

A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Jared Kushner nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy Kínában lezajlott Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping háromoldalú találkozója.
Steve Witkoff amerikai követ szerint Trump felvetette az ukrajnai háború békés lezárásának lehetőségét, a történelmi jelentőségűnek nevezett megbeszélések azonban nem hoztak konkrét előrelépést a konfliktus ügyében.
A diplomáciai lépésekkel párhuzamosan Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország válaszolni fog az ukrán támadásokra, amelyek jelentős károkat okoztak a Kercsi hídon, amely stratégiai összeköttetést biztosít a Moszkva által jogtalanul annektált Krím-félsziget és az orosz terület között.
Putyin kijelentette, hogy az infrastruktúrát újjáépítik, míg az ukrán hatóságok azt állították, hogy a támadások hátráltatni fogják az üzemanyag és lőszer szállítását az orosz erőknek.
A megtorlás nem is késett, péntekre virradóra az oroszok ballisztikus rakétákkal támadták Ukrajnát, beleértve Kijevet is.
– jelentette be a főváros katonai vezetése.
A város polgármestere, Vitalij Klicsko, nem sokkal korábban bejelentette, hogy orosz ballisztikus rakéták találtak el három kijevi hidat, és ezek közül kettő megrongálódott.
Zelenszkij elmondta, hogyan vethetnek véget a háborúnak
Miután egy napot tárgyalásokkal töltött európai vezetőkkel és amerikai küldöttekkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte van egy egyszerű módja annak, hogy a globális szuperhatalmak – főként az Egyesült Államok és Kína – véget vessenek Oroszország teljes körű inváziójának.
„Ha meg akarják állítani a háborút, állítsák le a kereskedelmet Oroszországgal” – mondta.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.
Újabb hajó süllyedt el keddre virradóra a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében.
Kárpátalját támadta kedden az orosz hadsereg drónokkal, Munkács városából robbanást jelentettek. Orbán Anita külügyminiszter együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyarokkal, a Fidesz Magyar Pétert okolja az orosz támadás miatt.
Az ukrán erők keddre virradóra újabb támadást hajtottak végre az oroszok által megszállt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd ellen.
szóljon hozzá!