
Csapás. Az ukrán hadsereg ismét a Vlagyimir Putyin számára presztízsértékkel bíró Kercsi hidat támadta (képünk illusztráció)
Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
Az ukrán erők keddre virradóra újabb támadást hajtottak végre az oroszok által megszállt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd ellen.
2026. november 17., 10:022026. november 17., 10:02
A Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik presztízsberuházásának számító híd elleni támadásra röviddel azután került sor, hogy az orosz erők hatalmas ballisztikus rakétatámadást indítottak Ukrajna egész területén, és eltalálták a Dnyeper folyón átívelő északi és déli hidakat Kijevben.
Az Exilenova+ nevű ukrán megfigyelőcsatorna szerint a Krími hidat, más néven Kercsi-hidat ukrán drónok támadták meg.
A helyszínen készült felvételeken az látható, hogy egy robbanás megvilágította az éjszakai égboltot a kulcsfontosságú híd felett.
Később a Kyiv Post arról írt, hogy a hidat négy FP-5 Flamingo robotrepülőgép találta el, amely miatt a híd középső része a vízbe zuhant.
Crimean bridge https://t.co/U49ktw1HKn
— Exilenova+ (@Exilenova_plus) November 17, 2026
Szergej Akszjonov, az oroszok által megszállt Krím-félsziget moszkvai kinevezésű „vezetője” megerősítette, hogy
Korábban, hétfőn az ukrán erők már egyszer megtámadták a krími hidat.

Az ukrán titkosszolgálatok által a Krími hídon tervezett újabb robbantást sikerült meghiúsítani; a pokolgépet, amelyet egy Chevrolet Volt típusú gépkocsiban rejtettek el, hatástalanították – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes hétfő este a Telegram-csatornáján még arról írt, hogy a hídon váltakozó irányban újraindították a közúti gépjárműforgalmat az ukrán dróncsapás miatti ideiglenes lezárás után.
A létesítmény vasúti része sértetlen maradt.
„Már összegyűjtöttük a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat, tervezőket és építőket. A régiók vezetésével közösen oldjuk meg a logisztikával kapcsolatos kérdéseket” – írta Husznullin, megemlítve, hogy az ilyen munkában van már tapasztalatuk.
A 19 kilométer hosszú Krími híd Oroszország Krasznodari területét köti össze az oroszok által megszállt Krím-félszigettel a Kercsi-szoroson át.

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az Oroszország 2014-es krími megszállását követően épített híd közúti szakaszát 2018-ban nyitották meg, míg a személyszállító vasúti forgalom 2019-ben indult meg.
Emlékezetes, hogy a megnyitóünnepségen Vlagyimir Putyin orosz elnök egy teherautó volánjáná ülve hajtott végig a hídon.
2022 októberében egy teherautóba rejtett bomba megrongálta a hidat, majd 2023 júliusában ukrán tengeri drónok ismét támadták.
Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át, Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.
Eközben kedden ukrán illetékesek azt jelentették, hogy az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több régióját keddre virradóra,
Kijev négy kerületében rögzítettek károkat: az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadásai következtében megrongálódtak létfontosságú infrastrukturális rendszerek, emiatt az ukrán főváros egy részén zavarok léptek fel a vízellátásban és a távfűtésben – tudatta a helyi katonai közigazgatás a Telegramon. A károk felmérése még tart.
Mihajlo Szemikin, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója arról számolt be a közösségi médiában, hogy orosz légicsapások értek egy ipari infrastrukturális létesítményt, és az előzetes adatok szerint többen megsebesültek.
A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint eközben
A tárca a támadás célpontjai között sorolta fel a közlekedési infrastruktúra egyes létesítményeit Kijevben és Zaporizzsja városában, valamint Cserkaszi és Dnyipropetrovszk megyében, továbbá katonai célokra használt energetikai létesítményeket, kikötői infrastrukturális objektumokat és tengerjáró hajókat.
A minisztérium szerint este nyolctól reggel nyolcig az orosz légvédelem 1441 repülőgép típusú, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogott el és semmisített meg 22 régió, valamint az Azovi- és a Fekete-tenger felett.
Mindeközben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminiszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot, hogy tovább fokozza a nyomást Moszkván az ukrajnai háború miatt.
A főképviselő szerint
Az Ukrajna ellen harcoló orosz katonák esetleges szankcionálásával kapcsolatban Kallas elmondta, hogy a kérdésről még folynak az egyeztetések, és egyelőre nem tudni, bekerül-e az intézkedés a 22. szankciós csomagba. Egyes tagállamok végrehajtási nehézségektől tartanak, a főképviselő szerint azonban ezek megoldhatók.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.
Mint mondta, Oroszország rendkívül bürokratikus ország, amely részletes nyilvántartást vezet, így a háborúban részt vevő katonák adatai is rendelkezésre állnak.
Közölte, hogy az uniós tagállamok vezetői a jövő heti csúcstalálkozójukon megvitatják Ukrajna jövő évi finanszírozásának lehetőségeit.
Mint mondta, becslések szerint
A béketárgyalásokkal kapcsolatban Kallas elmondta, továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint az uniós szerződések alapján főképviselőként jogosult Európát képviselni a kül- és biztonságpolitikai tárgyalásokon. Elismerte ugyanakkor, hogy az uniós vezetők másként is dönthetnek.
Hozzátette, megkönnyebbülés számára, hogy a képviseletről szóló vita helyett immár a tárgyalások tartalmára, mindenekelőtt a tűzszünet elérésére lehet összpontosítani.
Kifejezte abbéli reményét, hogy az új tárgyalási struktúrák nem eredményeznek párhuzamos intézményeket és többletköltségeket, hanem támaszkodnak az uniós külügyi szolgálat meglévő szakértelmére.

„Biztonsági incidens” történt a Krími hídon, ami miatt leállt a forgalom az Ukrajnától elcsatolt félsziget és Oroszország közötti egyetlen összeköttetésen – közölte hétfőn egy Moszkva által támogatott tisztviselő.
Hangsúlyozta továbbá, hogy
A főképviselő szerint Európa alapvető követelése Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartása, a területfoglalások jogi elismerésének elutasítása, valamint Oroszország felelősségre vonása a háborús bűnökért és az okozott károkért. Követelte továbbá a deportált ukrán gyermekek hazaszállítását és az Európa elleni orosz szabotázsakciók, illetve kibertámadások beszüntetését.
Kallas hangsúlyozta, hogy először tűzszünetre van szükség, amelyet békemegállapodás követhet.

Az ukrán hadsereg vasárnap SZ–200 típusú rakétákkal támadta a Krími hidat és térségét – közölte Viktor Afzalov, az orosz légierő vezérkari főnöke Valerij Geraszimovnak, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének adott jelentésében.
Hozzátette:
A főképviselő kitért a fekete-tengeri biztonsági helyzetre is. Közölte, hogy az előző napon három hajót ért támadás a térségben, az ukrán gabonaszállító hajók elleni orosz támadások pedig közvetlenül veszélyeztetik a globális élelmiszer-biztonságot.
Bejelentette, hogy az Európai Unió 50 millió eurót fordít a Fekete-tengeri Tengerbiztonsági Központra, amelynek célja az információcsere felgyorsítása és a hajózási veszélyek korai felismerése.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje hétfő este találkozott Ukrajna párizsi nagykövetével, és tájékoztatta arról, hogy ha az öt hónap múlva esedékes elnökválasztáson őt választják meg államfőnek,
– tudatta a legnagyobb francia ellenzéki párt.
A felmérések alapján a jelenleg legesélyesebbnek számító, szélsőjobboldali politikus a pártja közleménye szerint ugyanakkor arról biztosította az ukrán nagykövetet, hogy „be fogja tartani a Franciaország által eddig tett kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós kölcsönre vonatkozóan”, amelyet az Európai Unió biztosít.
Ez alapján az utalások 2027 novemberéig tartanának, ahogyan az európai kölcsön is a 2026-os és 2027-es éveket hivatott fedezni.
Marine Le Pen viszont megígérte Vadim Omelcsenko nagykövetnek, hogy „továbbra is támogatni fogja Ukrajnát anyagi adományokkal, humanitárius segítséggel és sokkal aktívabb diplomáciával” – olvasható a közleményben.
Kreml: Putyin és Trump Sencsenben az ukrajnai rendezésről is tárgyal
Száz százalék, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozik Sencsenben, miután mindketten rész vesznek az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) nevű szervezet csúcstalálkozóján, és a megvitatandó témák között szerepel az ukrajnai rendezés, az orosz és az amerikai javaslatok is – közölte Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója hétfőn Moszkvában újságíróknak.
Az APEC csúcstalálkozóját szerdán és csütörtökön rendezik meg.
Usakov elmondta, hogy az orosz és az amerikai elnök találkozójának jellegéről és helyszínéről még egyeztetés folyik, de az előkészületeket nagy vonalakban megvitatták Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottak közelmúltbeli látogatása során az orosz fővárosban, és néhány kérdésben a felek már megállapodtak.
Putyin az APEC-csúcs első napján munkareggeli keretében találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és tájékoztatja őt az Egyesült Államokkal folytatott legutóbbi tárgyalásokról, egyebek között az Abu-Dzabiban folytatott eszmecseréről is.
Usakov szerint feltételezhető, hogy a kétoldalú tárgyalás során az orosz és a kínai elnök beszél majd a Trumppal tervezett háromoldalú találkozóról is.
Nem tartotta kizártnak, hogy Putyin és Hszi a hivatalos kapcsolatfelvételen felül máskor is találkozik egymással. Kijelentette, hogy az orosz–kínai kereskedelmi forgalomban idén megdőlhet a 2024-ben felállított 245 milliárd dolláros rekord.
Putyin, Trump és Hszi csütörtökre tervezett találkozójával kapcsolatban rámutatott, hogy ez lesz az első ilyen háromoldalú egyeztetés, ezért ennek „jelentőségét és szimbolikus értékét aligha lehet túlbecsülni”.
Mint mondta, a kínai elnök állami rezidenciáján megrendezendő csúcs témáinak kidolgozása még folyamatban van.
A diplomata közölte: a találkozót annak figyelembe vételével fogják megrendezni, hogy a három ország a második világháború alatt szövetséges volt és együttműködött és az ENSZ létrehozásakor.
Hangoztatta, hogy a vezetők készek a tartalmas megbeszélésre, amely nagy hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre.
Usakov szerint a Kreml abból indul ki, hogy a három elnök találkozójáról közös közleményt adnak ki, amelynek szövegén már dolgoznak, de ha nem születik ilyen, akkor mindegyik elnök saját értélkelést ad a tárgyalásokról.
Megjegyezte, hogy „a többség örül Putyin, Trump és Hszi összejövetelének, és van olyan is, aki nem túlságosan elégedett ezzel, de a találkozóra szükség van”.
Közölte, hogy Putyint Kínába három miniszterelnök-helyettes, hét miniszter, valamint az elnöki adminisztráció és az üzleti szféra képviselői kísérik el.
Oroszországot az APEC üzleti csúcstalálkozón több mint harminc vállalat képviseli, köztük olaj- és gázipari óriások, a Sberbank, a Yandex és a Wildberries. Bejelentette, hogy Moszkva előkészítette pályázatát az APEC 2035-ös elnökségére.
Az orosz elnök a sencseni csúcs után – ahol külön találkozik majd a vietnámi elnökkel és thaiföldi kormányfővel – látogatást tesz Tádzsikisztánban.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában azt mondta:
a sencseni hármas elnöki csúcs napirendjét még nem egyeztették, „a helyzet továbbra is nagyon cseppfolyós, és még nem határozták el, hogy milyen kérdéseket fognak megvitatni”.
A vonatkozó kérdésre válaszolva Rudenko kijelentette, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető oroszországi látogatása „mindig napirenden szerepel”.
A téma amiatt merült fel, hogy Moszkvában tárgyal egy észak-koreai párt- és kormányküldöttség Dzso Jongvonnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével, akit fogadott Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke.
A korábbi moldovai főügyész, Alexandr Stoianoglo nyerte a vasárnapi választás első fordulóját a Moldovai Köztársasághoz tartozó Gagauz Autonóm Területen. A vasárnapi voksoláson a régió vezetőjéről és 35 tagú törvényhozásának összetételéről is szavaztak.
Az ukrán erők Oroszország olajfinomítói kapacitásának 55 százalékát tették működésképtelenné – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti beszédében.
A nyomozók tudták, hol kell keresni azt a nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – jelentette ki Unger Anna.
Fegyelmi eljárást kezdeményezett Seszták Miklós ellen a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke, Latorcai Csaba, aki a vizsgálat idejére a volt miniszter párttagságának felfüggesztését is kérte.
Elhatárolódásra és lemondásra szólította fel a miniszterelnök a Fidesz- és a KDNP-frakció tagjait szombaton. Magyar Péter Facebook-posztjaiban szervezett bűnözői csoportnak nevezte a Fideszt.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Órákra megbénult az amerikai légi közlekedés, több ezer járatot töröltek, utasok tömegei rekedtek a repülőtereken. A rendkívül ritka, országos felszállási tilalmat a légiirányítás kommunikációs rendszerének meghibásodása miatt rendelték el pénteken.
Az európai polgárok többsége szeretné, ha az Európai Uniónak saját hadserege lenne, az ötletnek Romániában a legnagyobb a támogatottsága – derül ki a GLOBSEC pénteken ismertetett felméréséből.
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
„Hihetetlen” biztonsági tervekről és előrelépésről beszélt Donald Trump amerikai elnök Ukrajna ügyében illetékes két küldötte, Jared Kushner és Steve Witkoff a Vlagyimir Putyin orosz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után.
szóljon hozzá!