
Fotó: MTI
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint – amelyet az MTI idéz – „Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését”.
A volt kormányfő kijelentette, kérdésekre nem hajlandó válaszolni, megtagadva így a további vallomástételt. A gyanúsított észrevételt, indítványt nem tett. Az ügyben jelenleg hét gyanúsított van, szabadlábon védekeznek. A nyomozás határideje 2012. február 7.
Keresztes Imre felidézte: az általa vezetett főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán.
Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz.
Miután a magyar Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében a beruházásról egyeztetés történt, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett.
A főügyészség tájékoztatása szerint a megbeszélésen a beruházók egyik fő kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát ingatlancserével szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat – tartalmazza az ügyészségi közlemény.
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek cserével történő ingatlanszerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
A közlemény emlékeztetett: az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
Az akkor hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy „az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja”. A főügyészség hozzátette: az akkori szabályozás szerint a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
A főügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
„Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására” – tartalmazza a közlemény.
A volt kormányfő kihallgatásának idejére az MSZP-ben működő, általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform tüntetést szervezett. A Zichy Jenő utca nagy részét megtöltő tömeg már dél óta gyülekezett, soraiban a szocialista frakció több tagjával. A többségében idős demonstrálók szinte folyamatosan skandáltak: Orbán Viktor távozását követelték és szolidaritásukról biztosították Gyurcsány Ferencet, aki mielőtt - óriási sajtóérdeklődés közepette - belépett az ügyészség ajtaján, édesanyját és nővérét köszöntette. A tömeg közben azt kiabálta: „Megvárunk!”, és azt, hogy „Veled vagyunk, Feri!”.
Kihallgatása után Gyurcsány Ferenc az utcán tüntetőkhöz szólva elmondta: vallomást tett, ugyanakkor panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A volt kormányfő szavai szerint rövid vallomásában „az ügyészek szemébe nézve” azt mondta: megsértették esküjüket, és ahelyett, hogy részrehajlás nélkül, elfogulatlanul végeznék munkájukat, politikai ellenfeleinek ösztökélésére „ocsmány, cinikus koncepciós perben vesznek részt”.
„Lehet, hogy a főügyészt ki lehetett fizetni egy kitüntetéssel (...), de biztos lehet abban, el fog jönni a pillanat, amikor azok, akik most mögötte állnak, már nem lesznek képesek megvédeni attól, hogy szembenézzen a joggal, a jog pedig azt fogja mondani, hogy ami itt történt, az disznóság, tisztességtelenség, az maga a szégyen. Szégyelljék magukat, ügyész uraim” – fogalmazott a szocialista politikus. Megjegyezte: ahogy ígérte, az eljárás alatt mindvégig azzal fogja vádolni az ügyészeket, hogy elárulták az alkotmányosságot, „ebben bűnrészesek”.
A sukorói kaszinóberuházásról szólva annyit mondott: egymilliárd dollárt hozott volna Magyarországra, 2500 munkahelyet teremtett volna. „Tisztességgel, becsülettel, törvényesen tettem a dolgomat” – fűzte hozzá, indokolva, hogy a kormány miért biztosította elvi támogatásáról a projektet.
A kormányt hosszan bíráló Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2002 óta a jobboldal, különösen annak radikális szárnya – olykor „az elkeseredett sokaság” támogatását maga mögött tudva – meg-megújuló erővel tört rá a köztársaságra, a demokraták pedig nem voltak elég erősek, hogy megvédjek azt. Véleménye szerint ezért most világos üzenetet kell küldeni: „addig fogunk küzdeni, amíg a demokraták nem lesznek többségben”.
A tüntetés Gyurcsány Ferenc beszéde után rendbontás nélkül ért véget.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.