Fotó: Videófelvétel
Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
2024. január 29., 08:382024. január 29., 08:38
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.
Az elképzelések szerint
A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Eközben
– jelentette az iráni állami hírügynökség az ország állandó ENSZ-képviseletére hivatkozva.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselője vasárnap este az IRNA-nak azt mondta, hogy Iránnak nincs kapcsolata és semmi köze az amerikai támaszpont elleni támadáshoz” – közölte a jelentés, az Iszlám Köztársaság hírügynökség rövidítését használva.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap fogadkozott, hogy felelősségre vonja a halálesetekért felelősöket, és az Irán által támogatott militáns csoportokat tette felelőssé a támadásokért.
Az Iraki Iszlám Ellenállás, amely több, Irán által támogatott milícia ernyőszervezete az országban, közölte, hogy vasárnap több helyen is támadást intéztek a jordán-szíriai határ mentén – köztük egy táborban a jordániai amerikai támaszpont közelében, ahol katonákat öltek meg.
Japán is csatlakozik a Hamász terrortámadásaiban érintett ENSZ-szervezett bojkottjához
Japán felfüggesztette az ENSZ gázai segélyszervezetének finanszírozását, válaszul azokra a vádakra, amelyek szerint annak munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i támadásaiban – közölte vasárnap közleményében a japán külügyminisztérium.
„Az UNRWA létfontosságú szerepet játszik abban, hogy alapvető humanitárius segítséget nyújtson minden egyes (gázai) lakosnak. Ennek fényében Japánt rendkívül aggasztja az UNRWA munkatársainak állítólagos részvétele a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásban” – mondta Kobajasi Maki külügyi sajtótitkár a közleményben.
Japán felfüggeszti a finanszírozást, amíg az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vizsgálatot folytat a vádakkal kapcsolatban, de továbbra is támogatást nyújt más nemzetközi szervezeteknek a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében – tette hozzá a közlemény.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a CNN-nek elmondta, hogy Izrael mind az UNRWA-val, mind az Egyesült Államokkal megosztotta az október 7-i támadásokban állítólagosan részt vevő 12 munkatársról szóló információkat. Az UNRWA a vádak nyomán több alkalmazottat elbocsátott, az ügy pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Az UNRWA mintegy 13 000 embert foglalkoztat Gázában, mivel a humanitárius katasztrófa egyre nagyobb méreteket ölt az ostromlott palesztin enklávéban. Japán csatlakozásával immár az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztrália és Finnország jelentette be, hogy leállítja a szervezet finanszírozását.
Írország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatni fogja az ENSZ-ügynökséget. Hasonlóan jár el Románia is: bár a román külügyminisztérium közölte, hogy aggasztónak tartja a vádakat, folytatja a szervezet finanszírozását, amely évente 200 000 eurót tesz ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!