
Fotó: Videófelvétel
Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
2024. január 29., 08:382024. január 29., 08:38
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.
Az elképzelések szerint
A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Eközben
– jelentette az iráni állami hírügynökség az ország állandó ENSZ-képviseletére hivatkozva.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselője vasárnap este az IRNA-nak azt mondta, hogy Iránnak nincs kapcsolata és semmi köze az amerikai támaszpont elleni támadáshoz” – közölte a jelentés, az Iszlám Köztársaság hírügynökség rövidítését használva.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap fogadkozott, hogy felelősségre vonja a halálesetekért felelősöket, és az Irán által támogatott militáns csoportokat tette felelőssé a támadásokért.
Az Iraki Iszlám Ellenállás, amely több, Irán által támogatott milícia ernyőszervezete az országban, közölte, hogy vasárnap több helyen is támadást intéztek a jordán-szíriai határ mentén – köztük egy táborban a jordániai amerikai támaszpont közelében, ahol katonákat öltek meg.
Japán is csatlakozik a Hamász terrortámadásaiban érintett ENSZ-szervezett bojkottjához
Japán felfüggesztette az ENSZ gázai segélyszervezetének finanszírozását, válaszul azokra a vádakra, amelyek szerint annak munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i támadásaiban – közölte vasárnap közleményében a japán külügyminisztérium.
„Az UNRWA létfontosságú szerepet játszik abban, hogy alapvető humanitárius segítséget nyújtson minden egyes (gázai) lakosnak. Ennek fényében Japánt rendkívül aggasztja az UNRWA munkatársainak állítólagos részvétele a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásban” – mondta Kobajasi Maki külügyi sajtótitkár a közleményben.
Japán felfüggeszti a finanszírozást, amíg az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vizsgálatot folytat a vádakkal kapcsolatban, de továbbra is támogatást nyújt más nemzetközi szervezeteknek a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében – tette hozzá a közlemény.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a CNN-nek elmondta, hogy Izrael mind az UNRWA-val, mind az Egyesült Államokkal megosztotta az október 7-i támadásokban állítólagosan részt vevő 12 munkatársról szóló információkat. Az UNRWA a vádak nyomán több alkalmazottat elbocsátott, az ügy pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Az UNRWA mintegy 13 000 embert foglalkoztat Gázában, mivel a humanitárius katasztrófa egyre nagyobb méreteket ölt az ostromlott palesztin enklávéban. Japán csatlakozásával immár az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztrália és Finnország jelentette be, hogy leállítja a szervezet finanszírozását.
Írország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatni fogja az ENSZ-ügynökséget. Hasonlóan jár el Románia is: bár a román külügyminisztérium közölte, hogy aggasztónak tartja a vádakat, folytatja a szervezet finanszírozását, amely évente 200 000 eurót tesz ki.
A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.
Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát Cristi Danileț volt bíró véleménynyilvánítási szabadságának megsértése miatt.
Holtan találták Rob Reiner színész-rendezőt és feleségét, Michele Reinert Los Angeles-i otthonukban vasárnap, a rendőrség szerint gyilkosság áldozatává váltak.
A rendőrség szerint a sydney-i Bondi Beach-en vasárnap elkövetett fegyveres terrortámadás halálos áldozatainak száma 15-re emelkedett, míg 38 ember továbbra is kórházban van.
Lezárult a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek közötti, az ukrajnai békéről szóló tárgyalások első fordulója vasárnap este.
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemondott a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.
szóljon hozzá!