Fotó: Videófelvétel
Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
2024. január 29., 08:382024. január 29., 08:38
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.
Az elképzelések szerint
A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Eközben
– jelentette az iráni állami hírügynökség az ország állandó ENSZ-képviseletére hivatkozva.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselője vasárnap este az IRNA-nak azt mondta, hogy Iránnak nincs kapcsolata és semmi köze az amerikai támaszpont elleni támadáshoz” – közölte a jelentés, az Iszlám Köztársaság hírügynökség rövidítését használva.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap fogadkozott, hogy felelősségre vonja a halálesetekért felelősöket, és az Irán által támogatott militáns csoportokat tette felelőssé a támadásokért.
Az Iraki Iszlám Ellenállás, amely több, Irán által támogatott milícia ernyőszervezete az országban, közölte, hogy vasárnap több helyen is támadást intéztek a jordán-szíriai határ mentén – köztük egy táborban a jordániai amerikai támaszpont közelében, ahol katonákat öltek meg.
Japán is csatlakozik a Hamász terrortámadásaiban érintett ENSZ-szervezett bojkottjához
Japán felfüggesztette az ENSZ gázai segélyszervezetének finanszírozását, válaszul azokra a vádakra, amelyek szerint annak munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i támadásaiban – közölte vasárnap közleményében a japán külügyminisztérium.
„Az UNRWA létfontosságú szerepet játszik abban, hogy alapvető humanitárius segítséget nyújtson minden egyes (gázai) lakosnak. Ennek fényében Japánt rendkívül aggasztja az UNRWA munkatársainak állítólagos részvétele a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásban” – mondta Kobajasi Maki külügyi sajtótitkár a közleményben.
Japán felfüggeszti a finanszírozást, amíg az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vizsgálatot folytat a vádakkal kapcsolatban, de továbbra is támogatást nyújt más nemzetközi szervezeteknek a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében – tette hozzá a közlemény.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a CNN-nek elmondta, hogy Izrael mind az UNRWA-val, mind az Egyesült Államokkal megosztotta az október 7-i támadásokban állítólagosan részt vevő 12 munkatársról szóló információkat. Az UNRWA a vádak nyomán több alkalmazottat elbocsátott, az ügy pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Az UNRWA mintegy 13 000 embert foglalkoztat Gázában, mivel a humanitárius katasztrófa egyre nagyobb méreteket ölt az ostromlott palesztin enklávéban. Japán csatlakozásával immár az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztrália és Finnország jelentette be, hogy leállítja a szervezet finanszírozását.
Írország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatni fogja az ENSZ-ügynökséget. Hasonlóan jár el Románia is: bár a román külügyminisztérium közölte, hogy aggasztónak tartja a vádakat, folytatja a szervezet finanszírozását, amely évente 200 000 eurót tesz ki.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
szóljon hozzá!