Fotó: MTI
Martonyi János a kérdésre adott válaszában kifejtette: a MOGYE önálló magyar nyelvű oktatási szervezetének létrehozása fontos része a kisebbségi jogok romániai érvényesülésének, hiszen arról szól, hogy az erdélyi magyarok hosszú távon is anyanyelvükön fordulhassanak orvosukhoz, hogy „ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak”. Ez pedig végső soron a szülőföldön való megmaradás kérdésével függ össze – mutatott rá.
Szabó Vilmos MSZP-képviselő a magyar külügyminiszterhez intézett írásbeli kérdésében arra kívánt választ kapni, hogy mit kíván tenni a budapesti kormány a magyar-román államközi kapcsolatokra is kihatással levő MOGYE-ügyben?
A magyar külügyminiszter közölte, az egyetem magyar nemzetiségű oktatói és hallgatói „akaratukon kívül” részeseivé váltak az egyetem többségében román vezetősége és a kormány közötti vitának. „Bölcsességüknek és a román kormány határozott fellépésének” köszönhetően úgy tűnik, a kérdés megoldódik: a kormány elfogadta a magyar (és angol) oktatási nyelvű kar létrehozását. Ez a megoldás előnyösebb az erdélyi magyarságnak, mintha karokon belüli \"magyar struktúrákat\" hoztak volna létre, ahogyan azt eredetileg tervezték – emelte ki.
Martonyi János hangsúlyozta, a gyors és hatékony megoldás elérésében a magyar kormánynak is fontos szerepe volt, mindvégig kiemelt ügyként kezelte a kérdést, és a kétoldalú kapcsolatok csatornáit felhasználva következetesen napirenden tartotta, sürgette a mielőbbi rendezést.
A román kormányhatározat rögzítette a magyar kar létrehozásához szükséges jogi keretet és meghatározta a felvételi keretszámokat – emlékeztetett. Rámutatott ugyanakkor, hogy az egyetem magyar oktatóinak „a munka neheze csak most következik”, meg kell tartani a belső választásokat, be kell tölteni az üres állásokat, ki kell dolgozni és el kell fogadni az intézmény új alapszabályát és akkreditálni kell az új szakokat. Utóbbiban a MOGYE magyar tagozata számíthat a magyarországi orvosi egyetemek szakmai segítségére – tette hozzá.
Martonyi szerint „majdhogynem látványos” volt az egyetem magyarsága és az erdélyi magyarok által heteken keresztül tanúsított visszafogott magatartás, amíg „az ügy békésen meg nem oldódott”. A kétoldalú kapcsolatok minőségi javulását bizonyítja az is, hogy stratégiai partnerként, fontos kérdésekben szövetségesként, vitás esetekben pedig a problémák megoldásában érdekelt felekként tekint egymásra a két ország – vélekedett a tárcavezető.
Szabó Vilmos az esettel kapcsolatban az 1990. márciusi marosvásárhelyi események megismétlődésének lehetőségét „vizionálja” – idézte fel a külügyminiszter, holott – mint hangsúlyozta –, a huszonkét évvel ezelőtti helyzethez képest alapvetően megváltoztak a magyar-román kapcsolatok – mind az országok, mind pedig az Erdélyben élő magyarok és románok között. A románok és az erdélyi magyarok politikusi és értelmiségi rétege felelősségteljes, „gátat szabna” az etnikumok közötti feszültséget „saját politikai céljaik érdekében kihasználni kívánó körök provokációinak” – tette hozzá.
Martonyi János két héttel korábban, Bukarestben tett hivatalos látogatásán kijelentette: Magyarország stratégiai szövetségesének tekinti Romániát. „Sokan érezzük úgy, hogy a magyar-román kapcsolatok talán a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint most” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője, miután találkozott Cristian Diaconescu román külügyminiszterrel. Martonyi hozzátette: Budapest értékeli többek között a MOGYE ügyében született, akkor még közvitán levő kormányhatározatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok