Martonyi: a MOGYE ügye a jó magyar-román kapcsolatokat bizonyítja

Martonyi János a kérdésre adott válaszában kifejtette: a MOGYE önálló magyar nyelvű oktatási szervezetének létrehozása fontos része a kisebbségi jogok romániai érvényesülésének, hiszen arról szól, hogy az erdélyi magyarok hosszú távon is anyanyelvükön fordulhassanak orvosukhoz, hogy „ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak”. Ez pedig végső soron a szülőföldön való megmaradás kérdésével függ össze – mutatott rá.

Szabó Vilmos MSZP-képviselő a magyar külügyminiszterhez intézett írásbeli kérdésében arra kívánt választ kapni, hogy mit kíván tenni a budapesti kormány a magyar-román államközi kapcsolatokra is kihatással levő MOGYE-ügyben?

A magyar külügyminiszter közölte, az egyetem magyar nemzetiségű oktatói és hallgatói „akaratukon kívül” részeseivé váltak az egyetem többségében román vezetősége és a kormány közötti vitának. „Bölcsességüknek és a román kormány határozott fellépésének” köszönhetően úgy tűnik, a kérdés megoldódik: a kormány elfogadta a magyar (és angol) oktatási nyelvű kar létrehozását. Ez a megoldás előnyösebb az erdélyi magyarságnak, mintha karokon belüli \"magyar struktúrákat\" hoztak volna létre, ahogyan azt eredetileg tervezték – emelte ki.

Martonyi János hangsúlyozta, a gyors és hatékony megoldás elérésében a magyar kormánynak is fontos szerepe volt, mindvégig kiemelt ügyként kezelte a kérdést, és a kétoldalú kapcsolatok csatornáit felhasználva következetesen napirenden tartotta, sürgette a mielőbbi rendezést.

A román kormányhatározat rögzítette a magyar kar létrehozásához szükséges jogi keretet és meghatározta a felvételi keretszámokat – emlékeztetett. Rámutatott ugyanakkor, hogy az egyetem magyar oktatóinak „a munka neheze csak most következik”, meg kell tartani a belső választásokat, be kell tölteni az üres állásokat, ki kell dolgozni és el kell fogadni az intézmény új alapszabályát és akkreditálni kell az új szakokat. Utóbbiban a MOGYE magyar tagozata számíthat a magyarországi orvosi egyetemek szakmai segítségére – tette hozzá.

Martonyi szerint „majdhogynem látványos” volt az egyetem magyarsága és az erdélyi magyarok által heteken keresztül tanúsított visszafogott magatartás, amíg „az ügy békésen meg nem oldódott”. A kétoldalú kapcsolatok minőségi javulását bizonyítja az is, hogy stratégiai partnerként, fontos kérdésekben szövetségesként, vitás esetekben pedig a problémák megoldásában érdekelt felekként tekint egymásra a két ország – vélekedett a tárcavezető.

Szabó Vilmos az esettel kapcsolatban az 1990. márciusi marosvásárhelyi események megismétlődésének lehetőségét „vizionálja” – idézte fel a külügyminiszter, holott – mint hangsúlyozta –, a huszonkét évvel ezelőtti helyzethez képest alapvetően megváltoztak a magyar-román kapcsolatok – mind az országok, mind pedig az Erdélyben élő magyarok és románok között. A románok és az erdélyi magyarok politikusi és értelmiségi rétege felelősségteljes, „gátat szabna” az etnikumok közötti feszültséget „saját politikai céljaik érdekében kihasználni kívánó körök provokációinak” – tette hozzá.

Martonyi János két héttel korábban, Bukarestben tett hivatalos látogatásán kijelentette: Magyarország stratégiai szövetségesének tekinti Romániát. „Sokan érezzük úgy, hogy a magyar-román kapcsolatok talán a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint most” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője, miután találkozott Cristian Diaconescu román külügyminiszterrel. Martonyi hozzátette: Budapest értékeli többek között a MOGYE ügyében született, akkor még közvitán levő kormányhatározatot.